Re: Előcsarnok

by **Lynarin Seeragic** Vas. Jún. 26, 2011 8:13 am

/Kissé elfintorodom. Még egy olyan szemtelen alakot, mint az a vérfarkas... egyszerűen hihetetlen!/
- Nos a dolog egyszerű... Az a szerencsétlen vámpírkirály engem jelölt ki rá, hogy megoldjak egy ügyet, ezért mindenféle söpredékkel nekem kellett tárgyalnom. /A hangom a szokott hivatalosan jégcsap színét vette föl, ahogy a király meg a tárgyalás jött szóba. Aztán észbe kaptam és a naponjáró vámpírkára mosolyogtam...
Aztán hirtelen bevillant... egy pillanat volt az egész, pár összekötött gondolat, néhány emlékfoszlány./
- Hát innen olyan ismerős! Ilyen nincs! Az a fiú az ő fia!
/Fölállok, az arcomról csak úgy sugárzik a döbbenet./
- Azonnal a vámpírvárosba kell mennünk!
/Kinézek az ablakon és látom a fények már csak bágyatagok, alkonyat van./
- Velem jössz, vagy maradni szeretnél? /kérdem, de a felismerés már jéggé fagyasztja a szívem... az a fiú... az a fiú olyan volt mint Nostrefat..../

(96)
*semmi baj, én szerintem többet csúsztam. Razz

*

by **Caridwen** Vas. Júl. 03, 2011 7:28 am

*Cassius*

/Amikor beléptek az ajtón a vámpír egy félreeső sarokba irányít titeket. Ott megfogja a fiú karját és erélyes mozdulattal igyekszik elhúzni tőled a rémült srácot./
- Kösz testvér a díszkíséretet, innen már boldugulok egyedül is. /morrant rád.
A fiú a kezedbe csimaszkodik és idegesen pásztázza a tömeget, de láthatóan nem látja, akit keres./
- Nah nem hallod balfék, tűnj innen! /erősít a húzáson a vámpír./

by **Cassius Argentus** Vas. Júl. 10, 2011 4:38 am

+Ha már belekezdtem nem hagyhatom abba. Valahogy el kell juttatnom a fiút a királynőhöz, de úgy, hogy akkor sem hozom magam szégyenbe ha hazudik. El kell érnem, hogy a királynő elé menjünk mindannyian. Valami nagyon nyomós okra lesz szükségem, főleg ha a fickó titkol valamit a vámpírtársadalom elől. talán ha rávenném valami törvénybe ütköző cselekedetre akkor az uralkodó elé vihetném. Nem egy tisztességes húzás, de nincs más ötletem. A legegyszerűbb ha elérem hogy megtámadjon. Mivel erősebb nálam biztosan fájni fog, de ha a kölyök igazat mond mindenképp megéri. Nem provokálhatom nyíltan, de mivel láthatón a türelme határán van talán kevés is elég lesz.
/Enyhén idegesítő, provokatív hangnemben mondom neki:/
-Ne siess annyira. Először tudnom kell, hogy találkoztál e valakivel útközben.
/Ezalatt a fiút visszarántom magamhoz./

(12)

by **Caridwen** Szomb. Júl. 16, 2011 2:04 am

*Cas*

/A vámpír dühösen rád morran, majd aggodalmasan körbe néz, mielőtt folytatná./
- Te meg mi a napfényes nángricsot csinálsz? A kölyök az enyém fióka! JOBB HA IDE ADOD, MIELŐTT DÜHÖS LESZEK!
/A hangja egyre inkább sziszegő morgásba megy át, ahogy a szemfogai megnyúlnak és a szemének vörös tüze szinte lángolássá erősödik./
- Ide a kölyökkel! /sziszegi ismét, látod rajta, hogy utoljára./

by **Cassius Argentus** Szomb. Júl. 16, 2011 5:19 am

+Úgy tűnik a tervem működni fog. Egyértelműen fél attól, hogy meglátják, hogy rám támad, tehát biztosan felelősségre vonható ezért. Remélem gyorsan szétválaszt minket valaki, mert biztosan sokkal erősebb és én még meglévő képességeimet sem ismerem.
/Felkészülök a fájdalomra, majd nem mozdulok, csak elmosolyodom és igyekszem elrejteni a félelmemet. Közben feszülten figyelek arra, hogy ellenfelem mikor lendül támadásba. A fiút addig tartom amediig nem hátráltat életveszélyesen./

(13)

by **Lynarin Seeragic** Szomb. Júl. 16, 2011 5:43 am

/A fejemben kavarognak a gondolatok, nem tudom mit kéne tennem vagy merre tartsak. A legfontosabb azonban az, hogy nem tudom hogy lehetséges ez az egész rémálom. Egy vámpírnak fia? Nem, ez az egész teljesen abszurd és lehetetlen...
Mélázásomból intenzív energialöket térít ki. Nem olyan fennkölt mint az arany sidheké, nem is olyan hideg és számító, mint a feketéké, hanem egy másik fajomhoz tartozik. Abba az irányba pillantok a napon járó vámpír arcáról és kisebb csetepatét veszek észre, meg... OTT A FIÚ!
Egy villámgyors mozdulattal odasietek és elkapom a srác karját. Akkor veszem észre, hogy két vámpír is van vele.
+ Vajon honnan ez a nagy szaporulat??
- Elnézést, maguk kik? /kérdezem hűvösen, pedig ha verne a szívem még, most őrülten dobogna.
Felnézek az ezüsthajú vámpír arcába, aki a fiút tartja. (Kissé szokatlan, mert ritkán nézek fel bárkire is..) majd lesújtó pillantást vetek az éhségtől félőrült korcsra./

(97)

by **Cassius Argentus** Szomb. Júl. 16, 2011 6:15 am

+Ő lenne a királynő? Külseje és kisugárzása erre enged következtetni.
/Varázsszememmel megnézem a nőt. Aurájában vörös és királykék keverdik./
+Mégsem ő lenne? Úgy tűnik a fiúhoz hasonlóan ő sem tisztavérű vámpír. Lehet ilyen a vámpírok vezetője? Akármi is legyen, egyértelműnek tűnik, hogy valamilyen tekintélye van a vámpírok között, legalábbis a megvető tekintete amit ellenfelemre vetett felsőbbrendűséget sugároz.
/Ekkor észreveszem, hogy felismerte a fiút. Ettől kicsit megkönnyebbülök és kérdő tekintettel nézek a srácra, várva, hogy tud-e valamilyen magyarázattal szolgálni./

(14)

by **Lynarin Seeragic** Szomb. Júl. 16, 2011 9:40 pm

/A fiú rám mered, valami ősi félelemmel és különös vonzódással a szemében. Egyszerűen nem értem a dolgot. A félelem még oké, indokolt, amikor két vámpír próbálja megenni, nah de a másik??/
+ Áh tuti csak beképzelem! Hagyjuk a fenébe az ilyen hülyeségeket!
- Nem szeretem önmagam ismételni... kicsodák maguk?
/A fekete hajú vámpír láthatóan összerezzent, amiből arra következtettem, hogy ismer engem. Ezen nem kell csodálkozni, elég sokat éltem a vámpírvárosban és az uralkodói tanácsokon is sok olyan vámpír láthatott, akik előttem rejtve voltak. A fekete hajú csak meghajolt, olyan benyalósan mélyen, aztán lenézett rám./
+ Ki hallott már ilyen hogy mindenki magasabb nálam?? NÁLAM???
- Elnézést felség, de az ott megzavarta a vacsorámat.. /sziszegte az ezüsthajúra pillantva./
- Márpedig a fiú nem vacsora, ezentúl az én védelmem alatt áll. /közöltem hidegen. A férfi ellenkezett volna, mire egy árnyékcsáp fonódott a torkára. Közelebb léptem és a szemébe pillantva mondtam./
- Ez a csáp minden további nélkül letépi a fejed, akkor pedig végleg halott vagy... most pedig tűnés! /tettem még hozzá és elengedtem. Elment, de egyszer visszanézett és a szemében láttam, hogy új ellenségem van.../
+ Ez van a világ kegyetlen...
- És önben kit tisztelhetek immár harmadszorra is? /fordultam a maradék felé, közben a napon járó vámpír felé pillantottam, akit hátra hagytam a foteloknál, úgy tűnt, még ott várakozik./

(98)

by **Tereus** Vas. Júl. 17, 2011 11:16 pm

*Cymbeline*

/Megfordul a fejemben, hogy egy kis szúnyognak tekintsem Náliát és elhessegessem az orrom elöl./
- Ha történetesen valaki nekem támadna, biztos lehetsz, hogy engem vesznek elő, mivel a másik nem fog szóhoz jutni!
/Mondom nyersen, kissé összevont szemöldökkel./
- Többször húztam ki gyufát ez igaz, de mást jobban szeretek húzogatni!
/Mosolyodom el kicsit önelégülten, majd kissé elkomorodom megint. Apró fejbiccentéssel jelzem, hogy ezt már tudtam./
- Igen, látom, hogy csak az az alak lófrál csak cigivel, senki más! Esetleg még elektromos cigi? Vagy az sincs?
/Együtt érzően pillant Cymbelinere mikor látja, hogy Nália szavaira, hogy nem tud vissza menni szomorú lesz./
- Ne aggódj! Itt is megtalálhatod a jövőd!
/Veregeti meg kicsit a vállát, majd elindul, követi a kis tündérkét a tanácsterem felé.

Mikor megérkeznek meg áll egy kis időre a bejárat előtt, körbenéz alaposan, majd beljebb lép és ugyan ezt eljátssza odabent is./

{62}

by **Cassius Argentus** Csüt. Júl. 21, 2011 12:08 am

+Ezek szerint a fiú nem fogja megmagyarázni a helyzetet. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy nem hazudott, mivel ennek a nagy hatalmú vámpírnak a védelmét élvezi.
-A nevem Cassius Argentus. Ez a fiú azt állítja, hogy minden vámpír érdekében sürgősen beszélnie kell a királynővel, ezért hoztam ide. Emellett nekem is lenn egy pár kérdésem hozzá. Lehetséges lenne, hogy találkozzunk vele?
+A királynő bizonyára nagy tudású, tőle talán valamit megtudhatok arról, hogy hol vagyok és hogy kerültem ide. Csak reménykedhetek benne, hogy nem fog őrültnek nézni. Talán az mellettem szólhat majd, hogy ebben a korban semmilyen nyilvántartásban nem szerepelek se vámpírként se halandóként.

(15)

by **Lathspell Solannis** Csüt. Júl. 21, 2011 7:53 am

+ A vámpírvárosba? Persze, az lenne a következő cél, aztán.. aztán.. majd kitalálok valamit.
/Akarom adni a választ, de addigra a királynő már továbblép ismeretlen vámpírok felé. Én még várok egy kicsit. Szóba elegyedett velük, úgy gondolom, nekem is oda kéne mennem, azonban várok még. Csak akkor indulok el, mikor Lyn megnézte, ott vagyok-e még, ahol hagyott. Hamar odaérek, szokásosan sietős léptekkel. Nem megyek túl közel, csak annyira, hogy észrevegyék, hogy én is ott vagyok. Még éppen hallom Cassius mondandójának végét./
+ Szóval még nem tudja, hogy a királynővel beszél.
/Vonom le az egyszerű következtetést. Türelmesen várom, hogy Lynarin befejezze a beszélgetést, és indulhassunk a vámpírok városába./

(24)

by **Lynarin Seeragic** Pént. Júl. 22, 2011 7:59 am

- Nos barátom, akkor elő azokkal a kérdésekkel. /Tárom szét a karjaim enyhe fejbiccentés kíséretében. Közben azért a szemem végig a bajkeverő srácon tartom, aki továbbra is engem bámul. Amikor az ezüsthajú, nevezzük nevén, Cassius beszélni kezd hozzám, hirtelen a fiú elszakad tőle és hozzám lép majd átöleli a derekam. Úgy nézhetek, mint aki bekapott egy ólomsúlyú legyet és a kis szárnyas lehúzza az állát. Lenézek a srácra, aki barna bociszemekkel bámul föl rám./
- Kérlek nővérkém, nem akartam...
+ Nővérkém??? Mi a fűzfán fütyülős veszett fene ez az egész?
/Ellenben nem taszítom el a srácot, csak vetek igyekszem semleges arckifejezést, olyan uralkodósat ölteni, aztán úgy döntök, ez az egész kicsit sok már nekem, ráadásul az ablakon át is egyre hívogatóbb árnyak ömlenek be../
- Kedves Cassius, ha a vámpírok királynőjét keresi, ki kell ábrándítsam, nekik csak királyuk van, és nem hiszem, hogy találkozni akar vele ha eddig nem ismeri... /Ekkor megvilágosodok, hiszen melyik vámpír ne ismerné a genya Nostrefatot?/
- Maga is a múltból jött igaz? /Ránézek a másik férfira, aki szintén fátyolos, aztán a kissrácra, aki meg a király fia, és kezdem úgy érezni, ez az egész egyre bonyolultabb. Még mielőtt bármelyikük is válaszolhatna csak megrázom a fejem./
- Ez a nap nekem sok, itt az ideje hazatérni... Cassius, a másik úrral, Lathspellel a vámpírvárosba indultunk. Ha gondolja velünk tarthat és ott nagyon szívesen válaszolok bármilyen kérdésére, de itt nem szívesen maradnék, remélem velünk tart.
/ A fejemmel az ajtó felé biccentek, majd meg is indulok arra. A kissrác a derekamon csüng, de ideiglenesen hagyom neki, kissé sokkolva a mai naptól. Az ajtóban megállók és várom, hogy a két fátyolos fióka kövessen. Elnézve őket hosszú éjszakám lesz, mire mindent megmagyarázok nekik erről a korról. Ráadásul az "öcsém" is magyarázattal tartozik nekem./
+ Igen, kimondottan hosszú éjszakának nézünk elébe...

(99)

by **Cassius Argentus** Pént. Júl. 22, 2011 8:20 am

/Az információáradat szinte ledönt a lábamról./
+Tehát nem királynő de mégiscsak ő az akit keresek. Nem tudom miért mondott királynőt a fiú, de nem is igazán számít.
/Amikor kimondja az időutazásról szóló mondatot teljesen megdöbbenek./
+Tud róla? És többen is vagyunk?!
/Már kezdenének ömleni belőlem a kérdések, amikor tovább folytatja mondandóját./
+Vámpírváros?
/A tudat, hogy új fajtám városába látogathatok izgalommal tölt el. Aztán eszembe jut Tragyr./
+Vajon a többség olyan mint ő? Az alapján, amit a nő mondott, a király mindenképpen. Ám ezek ketten nem tűnnek gonosznak. Akárhogy is, mostantól vámpír vagyok és a legjobb ha beilleszkedem a fajom társadalmába. Nem is beszélve arról, hogy ott sok mindent megtudhatok erről a világról és arról, hogy hogyan kerültem ide.
/Kicsit még elnézem a távolodó nőt és a láthatóan sokkos állapotban levő fiút, majd utánuk indulok. Amikor utolérem őket így szólok:/
-Szívesen önökkel tartok.

(16)

by **Lathspell Solannis** Szer. Júl. 27, 2011 8:33 pm

/Csendben hallgatom Lynarin beszédét, megvárom. Mikor a kis srác nővérének hívja a királynőt, meglepődök, de nem fűzök hozzá semmit, majd csak megtudom, ha meg nem az se baj, annyira nem érdekel. Lábammal halkan dobogok, lassan jó lenne indulni. Mkor Lyn kimondja a végszót, és elindul, én egyből megyek is utána. Közbe azon gondolkozok, vajon mit fogok tudni csinálni egy ilyen helyen?/
+ Ha minden igaz, ételre sem lesz szükségem, csak vérre. Szóval, ha étel nem kell, akkor valószínű pénzel se megyek sokra, így azt se nagyon kell keresni... Mindegy, majd valamit kitalálok, hogy hogyan üssem el az időt, örökkévalóságom mindennapjait...
/A másik fátyolos mögöttem halad. Megállok Lyn mellett bevárni Cas-t, majd válasza után már indulunk is kifelé.../

(25)

by **Lynarin Seeragic** Pént. Júl. 29, 2011 3:28 am

Folyatatás a Teleportkapunál.

by **Barak Asher** Szomb. Szept. 10, 2011 10:45 pm

*Kemet Kawab*

Előzmény a Fősugárúton

/Mivel nem kaptam választ a kérdésemre, gondolataimba merülve folytattam utam. Jót tett a szünet, minden lecsiszolódik, mint amikor az új fogaskerekek egymáshoz kopnak, és sebesebben forognak, mint azelőtt. Úgy érzem, végre képes leszek újabb információ befogadására.
Egy igen csak feltűnő és díszes kapuhoz érkezünk. Fennen ékes betű hirdetik, hogy kísérőm, most biztosan igazat mond és a Tanácsházához érkeztünk meg. A tömör kétszárnyú ajtó egyik felén lenyomom a kilincset, miközben még egyszer körbenézek, magamban abban reménykedve, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy ez a látvány a szemem elé tárul. Kemet mögöttem becsukhatta az ajtót. Ekkor látom meg, hogy a padlón ezernyi színnel játszik a fény. Ahogy beljebb és beljebb haladunk, megpillantom a magasban a jelenség okát: rózsaablakok. Valószínűleg a múlt jeleneteit ábrázolják. Csak szótlanul megyek arra amerre a kihelyezett feliratok mutatják. Ha testvérem nem szól, akkor csak felkészülök, arra, hogy vajon mi várhat rám.
Ha igaz, amit mondott, akkor új élet vár és a réginek hamar búcsút kell intenem, ha pedig nem, akkor is jó megerősíteni magamat. Édesapám jut először eszembe, és mintha a hangját is hallanám./
+Légy erős fiam! Kitartó, és mindig a célod felé tarts! Semmi ne tántorítson el. És jól tudod mi a dolgod. +
/Apám egy utolsó mosollyal búcsúzott és éreztem, ahogy megveregeti a vállam. Mosolyra húzom ajkaim, kihúzom magam, mozgásom változik erő és határozottságot áraszt magából, mintha mindig is itt éltem volna, és ez lehet, hogy igaz is./
+Apámnak igaza van, célok kellenek, és semmi nem állíthat meg.+
/Egy rövidke pillanatig anyám óvó ölelését és féltő pillantását éreztem magamon, majd ahogy jött tovább is haladt. Utolsónak a konzulensem ráncos, de simára borotvált arca jelent meg./
+Többet tanítottam neked, mint másnak, átadtam, minden tudásom, hogy hasznodra legyen az életben, sokra vagy hivatott, és használd, amit használhatsz.+
/Jó pár folyosót magunk mögött hagytunk, mikor egy ajtó előtt végre megálltunk./
+Tényleg csak ennyi dolog lett volna az életemben, annyi barát, barátnő, és most mégis semmi. Tudom, mit kell tennem.+
/Belépek az előttem kinyíló ajtón./

(32)

by **Kemet Kawab** Vas. Szept. 11, 2011 6:20 am

* Barak Asher *

/ Csöndesen sétál, egyes személyeknek biccentéssel köszön, akik olykor viszonozzák, máskor pedig észre sem veszik a gesztust. A látszat néha csal, így itt sem éppen arról van szó, hogy mindenkit ismerne, sokkal inkább arról, hogy tudja, kinek milyen ranggal mekkora tisztelet jár ki. Egyes emberek elől kitér, mások őt kerülik ki, megérezve azt a hatalmat, mely megmagyarázhatatlan módon járja körbe. Végre pedig elérnek a kívánt ajtóhoz.

Az érintőjelzőre téve tenyerét kap engedélyt a belépésre. Egy gépi hang szólal meg valahol a fejetek fölött egy beépített hangszórón, miközben a lámpa pirosról zöldre villan, jelezve, hogy beléphettek. A hang is ugyanezt teszi: „Szabad” állítja egyértelműen. Ekkor aztán nyílik a fotocellás fa jellegű ajtó, melyen várakozás nélkül lép át. Odabent nagyobb méretű iroda található, egyszerű módon berendezve. Könyvespolccal bal kéz felől, melyen ősrégi iratok: iniciálés könyvek, tekercsek, agyagcserepek és kőlapok sorakoznak, füstözött üveg mögött, melyen egy kijelző mutatja, hogy éppen mekkora a hőmérséklet és milyen a páratartalom odabent. A szemközti falon egy embermagas kereszt alatt ül egy hosszú fekete hajú vöröses barna szemű, ovális arcú nő, komolyság álarcát hordozó nő. Ruházata régi időkre emlékeztető: ötvözete a hajdani japán felsőrészeknek, a huszonegyedik századi mellényeknek és a reneszánsz kori szoknyáknak. Melyeknek összességére jellemző a tört fehér túlsúlya és a bíbor árnyalatú szegélyezés. Íróasztala üveglapja alatt kihúzható fiókban fekszik aranyozott markolatú kardja és egy fém kis pajzs is, melynek szélei élezettnek látszanak és szintúgy aranyozottak. Mikor a két férfi belép, felpillant a fürkészett holoképről, mely, habár ezt talán még Asher nem tudhatja, egyértelmű másolata (ha nem éppen élő felvétele) az angyalok városának. Először rosszalló pillantást vet a kísérőre, majd utána az angyalt veszi szeme ügyére. Kimért, hideg hangon szólal meg, nem az angyalokra jellemző kedves hanghordozással. Mintha némi gőg is kihallatszana abból, ahogyan a szavakat formálja, mégis le se tagadhatná angyali mivoltát, ugyanis sárga szárnyai fémesen csilingelnek össze egy-egy mozdulatánál. Bizony, egészen más szárnnyal rendelkezik, mint a korábban látott fajtája béliek. /
- Tiszteletem! Miben állhatok a rendelkezésükre? / kérdezi, mire azonnal válaszol Kemet:
- Találtam Önnek egy újoncot. Csillagokba írták a megjelenését / ad magyarázatot az érkezésük okára. /
- Valóban, kedves, Kemet? / kérdezett vissza némi iróniával a hangjában a nő, majd választ nem várva tekintetét a másik férfira akasztotta: /
- Üdvözlöm H’Sekiratban! Nathen Laspal vagyok / az asztal másik felé lévő szék felé int könnyedén./
– Üljön le, ha úgy kényelmesebben érzi magát / nincs hangjában utasítás, sőt ez alkalommal szelíddé válik eddig harciasnak tűnő pillantása is és hangja is csendesebben cseng. Nem tartozik az udvariatlan, sőt a jövőt előre tudó személyek közé sem, így megvárja, míg az újonc bemutatkozik, és csak az után folytatja kérdéseivel, kéréseivel: /
- Honnan érkezett? Beszámolna múltjáról? / fél kézzel int Kemet felé, aki erre csöndesen távozik azon az ajtón, ahol bejöttetek. Lévén, hogy nem köszön el, arra lehet következtetni, hogy nem fog messzire menni, ha mást nem, még visszajön az angyalért./

by **Barak Asher** Vas. Szept. 11, 2011 8:43 am

*Kemet Kawab*

/Első pillantásommal felmérem a szobát, sok érdekes régiség található itt, de tekintetem mégis a holokép ragadja meg. Pár pillanattal később már a szemben ülő nőt fürkészem./
- Barak Asher vagyok. Köszönöm. /A bemutatkozás közben enyhén meghajlok irányában./
+Ő biztos valami helyi vezetője az angyaloknak. Jobb tárgyalási pozícióba kerülök, és remélem nem sértek meg semmilyen illemet azzal, ha leülök. Még oly sok dolgot kell megtanulnom, vajon mennyi idő lesz?+
/Kicsit felemelem a széket és kicsit arrébb helyezem, úgy hogy enyhe szöget zárjon be e két szék egymással, majd helyet foglalok. Tartásom nem merev, de nem is kényelmesedem el a székben. Igyekszem minden szavára, és a hanglejtésére figyelni Nathen-nek. Miután elhangzanak a kérdések, időbe telik, mire összeszedem a gondolataimat, és hogy mit is szeretnék mondani. Az sem segít, hogy az egyetlen személy, aki eddig segítőmnek tűnt, most magamra hagy. A fejemben egyszerre több szálon futkostak a gondolatok./
+Miért ilyen ellenséges a nő hangja Kemettel? Velem talán azért barátságos, mert új vagyok és állítólag a fajtájához tartozom, bár még mindig nincs semmi látható jele. Most mit kéne mondanom a Boltból jöttem, vagy Budapest, vagy a XXI. századból? Kezdem az elejéről az lesz talán a legjobb.+
- Nos, messziről érkeztem, legalábbis időben biztosan. Helyhez képest nem tudok viszonyítani, hiszen nem láttam még térképet. /Hangomban nyoma sincs a gondolataimban kavargó kételynek, határozottan szólok, egy cseppnyi félelem nélkül. /
- Majd kilencszáz év távlatából egy kicsiny bolton keresztül kerültem ide. Anno Budapesten születtem, ez egykoron Magyarországhoz tartozott. Az akkoriban kötelező dolgokat tettem, tizennyolc éves koromig tanultam, és mivel tehetséges voltam lehetőségem nyílt, hogy egyetemen tanuljak öt évig. Sikerrel vettem az akadályokat. Édesapám mellett helyezkedtem el, mint tanácsadó. Két év elteltével, egy séta alkalmával bementem Anna nagyi boltjába, és itt léptem ki, azóta erre felé tartottunk. Röviden ennyi, ha bármilyen részletre kíváncsi kérem, kérdezzen nyugodtan. /Az utolsó mondat lágyan barátkozó szándékkal hagyja el ajkaimat./

(33)

by **Tereus** Szomb. Szept. 24, 2011 2:53 am

/Hosszú ideig csak a tömeget nézem, fel sem tűnik, hogy Cymbeline eltűnt mellőlem pár pillanatra Náliával./
- Tereus! Nem jössz?
/zökkent ki a kérdés, melyet két társnőm tesz fel egyszerre./
- De, persze! Elnézést, csak elbambultam!
/Odamegyek a lányokhoz, akik egy nem éppen rövidnek mondható sorba álltak be. Az utánam érkező még morgolódik is, hogy miért előzöm meg, de egy könnyed szárnymozgással pár lépéssel hátrább kényszerítem, és egy megrovó tekintettel csendre. Ezzel le is tudom a fickót. Nem is zavar többet./
+ Vajon én is megtalálom a jövőm? Megtalálom vajon Hiriget? +
/Tűnődöm a várakozás közben. Nem figyelek most kivételesen a két lányra, saját gondolataim lekötnek. Pedig fecsegnek rendesen!
Már csak két társaság van előttünk, mikor megpillantok egy másik angyalt is, aki egy szép nővel kezd el beszélgetni./
+ Csak nem tollparádé lesz itt? +
/Gúnyosan elhúzom a számat a gondolatra, melyből Nália búcsúzása zökkent ki./
- Nekem most mennem kell, vigyázzatok magatokra! Főleg Te, Tereus! Ne keveredj megint olyan helyzetbe, mint azt ahogy tetted Gsohtban!
/Magyaráz, nekem hevesen Nália, kis ujjával dorgálóan mutogat./
- Rendben, Tündérkém!
/Ígérem meg neki. Halvány mosolyt is erőltetek magamra!/

{63}

by **Jóindulat** Csüt. Okt. 06, 2011 7:28 am

*Tereus*

/Nália távoztával Cymbeline gondolataiba mélyed, így érdemi társasága nem akad Tereusnak, amíg az egyébként egyáltalán nem túl hosszú várakozási idő után rá kerül a sor és az eligazító pult mögött ülő, ezüstbe öltözött, halványan sminkelt szőke hölgy rá nem emeli áttetsző holozöld vizor takarta, egyébként kék tekintetét. Rövid, tökéletesen flörtmentes - legalábbis a nő teljességgel figyelmen kívül hagyja az angyal bármi, ilyes jellegű próbálkozását - eligazítás után Tereus Cymbeline nyomába szegődik (hiszen közös a céljuk, a második emeleti, angyaloknak fenntartott regisztrációs iroda), azonban rövid idő alatt szem elől téveszti. Társaságként mindössze egy plasztik kártyát tudhat maga mellett, amin zölden irizáló kód látható: R - M - 206./

by **Tereus** Csüt. Okt. 06, 2011 7:49 am

/Szőkeségem nem nyerte el tetszésem, pedig mindig előnyben részesítettem őket! A kis plasztik kártya sem az ő telefonszámát tárolta, így a tőle kapott szuvenír sem nőtt a szívemhez. Ellenben voltam annyira könnyelmű, hogy társnőm egyik pillanatról a másikra eltűnt a szemem elől. Bosszankodtam is egy sort, mígnem arra a következtetésre jutottam, hogy biztos bement egy ajtón és ezért vesztettem el./
+ Nekem is meg kellene találnom ezt a 206-os szobát! De ez az RM mit jelenthet? +
/Gondolkodtam el a feliraton, miközben kerestem az irodát. Kis idő múlva megtaláltam. Határozott kopogtatással jeleztem szándékom, hogy bemennék./

{64}

by **Jóindulat** Csüt. Okt. 06, 2011 8:36 am

*Tereus*

/Az ajtó feletti, borításba simuló hangszóróból szóló színtelen női hang felszólítására Tereus a kártyát az ajtó melletti érintőpanelhez közelíti, mire jólismert berregéssel, és a panel körülötti piros fény zöldre válásával együtt az előbbi hang hirdeti:/
- Szabad!
/A félrecsúszó ajtó mögött lévő irodában aztán az ott üldögélő nő barátságos hangon int az asztala túloldalán lévő szék felé, mozdulatával hellyel kínálva vendégét./
- Üdvözlöm H'Sekiratban! Nnathe Laspal vagyok, én fogom lebonyolítani a regisztrációját, és ha bármi kérdése van, igyekszem segíteni. Tehát... /Miután kecses mozdulattal az asztal szélére tereli és összezsugorítja Anolgelis holoképét, megérinti az asztal lapját, mire az előtte lévő, kisebb könyvnyi részen tejfehér adatlap jelenik meg az áttetsző üveglap anyagában./
- Meséljen magáról, kihez van szerencsém? /Fejezi be mondatát, majd várakozóan Tereusra pillant, arcán az érdeklődés őszintének ható, halvány mosolyával./

by **Tereus** Csüt. Okt. 06, 2011 9:04 am

/Pár pillanatig kell csak várnom, mire jeleznek is. Mikor belépek először a nőt, majd a környezettet veszem szemügyre./
+ Nem néz ki annyira rosszul a hely sem! +
/Apró fejbiccentéssel üdvözlöm, majd mikor bemutatózik én is így teszek./
- Üdvözlöm Kisasszony! Tereusnak hívnak, mióta ide tévedtem.
/Felelek a kérdésére, miközben helyet foglalok az egyik székben. A meséljen magáról kérdést egyenlőre ízlelgetem./
+ Mikor legutóbb magamról beszéltem egy nőnek, halálra untattam és hamar le kellett lépnem, mert eltűnt a húgom. Valahogy nem nyugtat meg ez az emlék! +
/Hosszú percekig csak csendben figyelem a barátságosnak mutatkozó nőt./
- Tudja Kisasszony, nem tudom mire kíváncsi pontosan! Nem vagyok az a fajta ember aki, szeret magáról beszélni. Talán ha feltesz pár kérdést...
/Próbálom biztatni utolsó mondatommal, de jobban örülnék ha nem faggatna!/

{65}

by **Jóindulat** Csüt. Okt. 06, 2011 9:24 am

*Tereus*

- Mióta idekerült, azt mondja. Mi történt előtte? Honnan érkezett, hogy került ide, ki volt előtte... Igazából csak érdeklődök, tudja, semmi komoly. /Mosolyog a nő Tereusra, miközben kissé előredőlve összefűzött ujjait az álla alá téve felkönyököl az asztal lapjára./ Mindössze igyekszem kedves lenni, úgy kellemesebb mindkettőnknek. /Emeli tiszta tekintetét az előtte megjelenített kijelzőről ismételten az angyalra./

by **Tereus** Csüt. Okt. 06, 2011 9:38 am

/Egy apró fejbiccentéssel jelzem, kérdését./
- Igen, ide H'Sekiratba! Azelőtt éltem a kicsiny, gondtalan, semmitmondó életem.
/Magyarázom a nőnek. Mikor a tanárnős pozíciót felveszi kényelmesen hátradőlök a székben és ráteszem egyik bokámat a térdemre. Ölembe összefont ujjakkal szemezek vele./
- Köszönöm, hogy ennyire figyelmes!
/Halvány félmosoly jelenik meg szám szegletében, mikor a helyzetünk kellemesebbé tételéről tesz említést. Kis ideig farkas szemet nézek a nővel és csak csendben figyelem írisze színét./
- Az igazi nevem Gabriel Marimow. Philadelphiaban születtem még az 1970-es évek elején, legalábbis ha hihetek a papírjaimnak. Az viszont kétségtelen, hogy ott éltem, hosszú éveken keresztül. Egy aprócska kávézót üzemeltetem. Feltételezem mostanra már nem üzemel.
/Fejezem be röviden, történetem./

{66}

by Ajánlott tartalom