Re: Lynarin Seeragic tüskéje

by **Lynarin Seeragic** Hétf. Aug. 22, 2011 7:44 pm

- A vériváshoz? Nos, mint állampolgárok, jogunk van fenntartani a létezésünket. /közlöm fanyar mosollyal. Valami nagyon hideg és sötét kúszik a szívembe, egy kósza emlék ver benne tanyát, egy régi emlék tompán sajgó fájdalma./
- Vadászok vannak, de ti kis halak vagytok még ahhoz, hogy rátok vadásszanak, ugyanis a vadászat tilos és csak a legveszélyesebbeket irtják ki.
/Veszek egy kósza levegőt, hiába szükségtelen és a másiknak is válaszolok./
- A Harapás nem fáj, legalábbis nem mindenkinek. Van, aki egészen barbár módon szaggatja meg az áldozatát, de olyanok is vannak, akiknek a harapása mennyei kéjt okoz. /Könnyeden megvonom a vállam./
- Sokan vagyunk és sokfélék. A harapást meg nem gyógyítjuk, begyógyul egy idő után, de járhatsz elsősegély tanfolyamra, ha ez megnyugtat téged, habér lehet csodálkoznának rajta.
/Egy kósza pillanatra elmosolyodom, de a hideg nem oszlik fel a mellkasomból./

(105)

by **Cassius Argentus** Kedd Aug. 23, 2011 8:49 am

+Érdekes hely ez az új világ, ahol a vámpírok szabadon ihatják az emberek vérét. Sose gondoltam, hogy a vámpírok tevékenykedhetnek legálisan, míg a vadászok csak törvényen kívül. Ijesztő, ugyanakkor számomra megnyugtató ez a tény. Jelentősen megkönnyíti az életet, ha nem kell vámpírvadászok elől bujkálnia az embernek, vagyis a vámpírnak. Ebben talán az is közrejátszik, hogy nem okozunk rettenetes kínt az áldozatainknak és nem feltétlenül kell megölnünk őket.
/Lathspell utolsó mondatát hallva elmosolyodom./
+Örömmel hallom, hogy nem teljesen sivár a srác. Remélem a korral nem válik azzá. És én sem.
/Amikor Lynarin befejezi a mondandóját, kissé elkomorodom./
+A legfontosabb kérdésemre nem válaszolt.
- Bocsásson meg, felség, de egy kérdésemre nem válaszolt. Mennyi igaz a halhatatlanságunkról szóló legendákból? Azt észrevettem, hogy már nem élek, úgyhogy gondolom, nem lehet egyszerűen elbánni velem. De pontosan mik a módjai? Az idő tényleg nem fog rajtunk, vagy testünk így is elhasználódik egy idő után?
/Ha végzett, hagyom, hogy Lathspell kérdezzen, majd felteszem a következő kérdést is./
-Földrajzilag nagyjából hol vagyunk? Tudna valamit mondani a politikai viszonyok változásairól? Mivel ez a vámpírok városa, feltételezem az határok jelentősen átrendeződtek és új országok jöttek létre. Léteznek még egyáltalán a régi nemzetek?

(22)

by **Caridwen** Kedd Szept. 06, 2011 4:17 am

/Mielőtt Lyn szóra nyithatná a száját az ajtó kivágódik és gyönyörű nő lép be a szobába. A tartásából valami különös vadság sugárzik, aranyszín szeme megvillan, amikor végignéz a hármason. Enyhe szellő meglibbenti szikrázó ezüstszín haját és felétek sodorja liliomszerű illatát. Mozdulatlanul áll a királynővel néz farkasszemet./
- A Klán küldött hercegnő, el kell vinnem őt. /mutat Cassiusra. A mozdulata is vad és követelő, olyan nő benyomását kelti, aki megszokta, hogy engedelmeskednek neki. Furcsa mód Lyn is csak biccent./
- Kövesd őt Cassius kérlek.
/A nő nem is vár tovább. Tudja hogy követni fogod, végig a sötét és kihalt utcákon, egyenesen egy épületig./

*Cassius folytatás a katedrálisban.*

by **Cassius Argentus** Csüt. Szept. 08, 2011 4:11 am

/Mielőtt a talán legfontosabb kérdésre választ kaphatnék, kicsapódik a tüske ajtaja és belép egy gyönyörű nő. Elképzelésem sincs, hogy ki lehet és mit akarhat, de valószínűleg magas rangú személy, mivel egyenrangúként viselkedik a királynővel. Elkerekedik a szemem a megdöbbenéstől, amikor meghallom a szavait./
+ Mi a fenét akarhat ez tőlem? Milyen klánról beszél egyáltalán és mire kellhetek én nekik? Azt hittem a létezésemről sem tud senki, hiszen csak most kerültem ebbe a világba.
/Kérdőn nézek a királynőre, de ő csak biccent, és mindenféle magyarázat nélkül arra kér, hogy kövessem a nőt. Valószínűleg ez a klán fölötte áll. Hanghordozásából azonban nem úgy tűnik, hogy veszélyben lennék, úgyhogy kissé megnyugszom. Választásom nem lévén felállok, és társaimhoz fordulok./
-Örültem a találkozásnak. Köszönök mindent, felség. Remélem még találkozunk.
/Sietősen a tüskét azóta már elhagyó nő után indulok. Közben folyamatosan azon jár az eszem, hogy mire kellhet egy ilyen senkiházi kezdő vámpír, mint én egy ilyen nagy hatalmú szervezetnek. Igyekszem elkergetni a félelmet, de nem sikerül teljesen./

(23)

by **Caridwen** Szomb. Szept. 10, 2011 8:47 pm

*Cassiusnak folytatás a katedrálisban.*

by **Lynarin Seeragic** Csüt. Jan. 12, 2012 6:12 am

/Éppen várom a válaszát a megmaradt fiókának, amikor hihetetlen fájdalom tép bele a koponyámba. A mágia szikrázó hulláma csiklandozza végig a testem és valami elementális vonzás akar magához rántani. Még ültömben is megtántorodok a hihetetlen ébredő erőre.
A szám kiszárad, minden porcikám fájdalmasan bizsergni kezd, a szomjúság pedig felhorgad bennem és vért követel hogy a szomját csillapítsa... a szomjunk... a te szomjad...
Aggódva rázom meg a fejem, nem vagyok hajlandó megismételni a véres tobzódást, amikor legutóbb ezt éreztem./
- Ne haragudj, de mennem kell. Maradj itt, és szólj a komornámnak, ha szükséged van valamire...
/Vetem oda a másik vámpírnak csikorgó fogakkal és kirohanok a tüskéből. Az ablakon kiugorva mintegy szaltót ugrok és még a levegőben ezernyi árnnyá oszlik szét a testem...
A mágia azonban így is hív, így is vonz, követeli, hogy jöjjek hozzá. Az ég felettem vérszín fényben fürdik, ahogy sebesen suhanok alatta. A homály jótékonyan eltakar mindent, de én így is látok... és érzek. Sebesen szállok, kivételesen nem használja a kapukat, most valahogy berzenkedem tőle.../

(106)

by Ajánlott tartalom