Re: Angyali Bájak "Szaküzlet"

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 3:00 am

/Elgedetten emelem fel a egyik zöld szmötyis poharat vagyis gwart, és beledobok egy kockacukrot, majd belekortyolok. Most nem olyan örült iramba hajtom föl mint legutóbb, hanem szépen lassan, hagyom hogy a lávaforrósága most centiről centire járjon át./
- Igen, még nagy vonalakban is jobb tudni valamit, mint nem tudni semmit. /mondom ki a nagy üres életbölcsességet és a poharam szegélyét cukorral kenegetve érdeklődve figyelek rá. /
- Jómagam Párizsból csöppentem ide, de Philadelphiában is éltem egy darabig, kedvelem azt a helyet, imádtam a nagy napfürdőzéseket. /mosolyodom el haloványan.
Szinte a bőrömön érzem a régi napfény csókját. Hogy mennyire hiányzott ez!
+ Vajon fogok én itt valaha is kijutni? Kicsit a napon sétálni?
/Tűnődve játszadoztam a poharammal, de közben egy pillanatra sem néztem másfelé, mint az angyalra. Szerettem arra az emberre nézni, akivel éppen beszélek, úgy hiszem ennyit megérdemelt, aki szóba állt velem, szemtelenség lett volna elbambulni.

(75-4)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 3:15 am

/Egy fejbiccentéssel nyugtáztam, hogy kíváncsi arra mi minden történt az elmúlt közel kilencszáz-évben. Ittam egy kortyot az italomból, majd bele fogtam, mindabba amit Náliától hallottam a világról.
Hosszú ideig csak a saját hangomat hallottam, kezdet idegesíteni a dolog, de mikor végeztem elégedetten kortyoltam bele az italba./

+ Már megint sokat beszélek! De azt, hiszem most már nem én jövök! Letudtam! +
/Vissza fordulok Tessához. Nem mintha másra néztem volna a kis történelem óra alatt./
- Én is szerettem Phylit! De már semmi sem köt oda!
/Mondom miközben kicsit csalódottan nézek poharam üres aljára. Megforgatom az ujjaim között, majd leteszem./
- Kíváncsi vagyok, mikor tér vissza Rameil.

{103}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 3:25 am

/Figyelmesen hallgatom és szinte szívom magamba az információkat, ahogyan szoktam. Nem hiába szerettem annyira tanulni a régi világban is. Könnyen ment, már-már játék volt a tanulás. Megjegyezni tényeket, számokat eseményeket, nem jelentett nekem semmit. Most is hamar eltároltam ezeket a dolgokat és előre örültem, hogy Scarlet hogy fog örülni mennyi mindent tudtam meg!/
- Hát igen, a régi világ porrá lett, minek foglalkozni vele, igaz? /mondom könnyedén és felhajtom én is az utolsó kortyot.
Aztán amikor látom, hogy az ő pohara is kiürült, meg az enyém is, kecses mozdulattal intek a pincérnőnek és angyali mosoly kíséretében mondom./
- Lenne kedves hozni nekünk még két ilyet? Ilyen gwart?
/Majd amikor a pincérnő biccent és elveszi az üres poharakat a mosolyomba egy kis ördögi ízt csempészve visszafordulok Tereus felé./
- Ha már megvárat minket, legalább fogyasszuk le a számláját! /kacagok fel./

(75-3)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 3:49 am

/Egy halk sóhajjal és fejrázással nyugtáztam csupán, gonosz kis törekvését, hogyan akar visszavágni el rablójának./
- Nem, hiszem, hogy megtudnánk annyit inni, amennyi rendelkezésünkre állna.
/Nézek rá komolyan./
- Előbb megunnám, mint, hogy a végére érnék. Nem beszélve arról, hogy nem akarok élősködni egy baráton!
/Kicsit félrebillentett fejjel nézek beszélgető partneremre./
- Hova akartatok a barátnőddel elmenni?
/Folytatom a beszélgetést, azon az ágon, ami rá vonatkozik, lévén, nem akarom, hogy megszakadjon a beszélgetést fonala./
- Merre jártál eddig?

{104}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 4:12 am

- Hmmm ez igaz. Azt hiszem pár liter után elég egyhangú lenne a dolog... /sóhajtok fel.
Amikor arról kezd beszélni hogy Ramiel a barátja kissé meglepődök, de nem mutatom ki./
- Nos rendben, ha neked a barátod természetesen nem akarok ártani neki. /vettem elő egy kis diplomáciát a farzsebemből, habár amikor a pincérnő meghozta az italt, azért cukrozás közepette egy kevéskét ittam belőle. Addig is gondolkoztam mit válaszoljak./
- Egy parkot akartunk megnézni. Kicsit kezdett már fájni a fejem a folytonos bezártságtól... /sóhajtottam föl./
- És lám, megint itt vagyok. /csóváltam meg a fejem szomorkás-fanyar mosollyal./
- Hogy eddig? Nos nem igazán voltam sok helyen, de a helyszínváltások elég különösek voltak... elrabolt valami fura pasi és egy nyakláncot adott nekem, ami később befolyt a bőröm alá, és karmaim lettek tőle, aztán egy szépfiútól béreltem egy hotelszobát valami luxushotelbe, ami enyhén Atlantiszi hatású. Utána fürdő közben elaludtam és álmomba egy tűzsárkány akarta, hogy képviseljem politikai játszmákba. Ha nem vennének körbe angyalok, tündérek, meg minden egyéb, azt hinném megőrültem. Így marad a másik változat, ez a világ őrült meg.... /mondom ki őszintén amit gondolok, elvégre minek titkoljam mi történt./
- És te merre jártál eddig?

(75-2)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 4:28 am

/Nem tudom nem megállni, hogy ne mosolyogjak egy jót az érdekes beszámoló végén./
- Voltam pár helyen, de a leglényegesebb, amit érdemes megemlíteni, lévén, hogy ne menj oda, az Gsoht, a Lidércek városa.
/Nem akartam magamról beszélni, így is sokat járattam a szám már./
- A mi nézőpontunk szerint, lehet, hogy megörült ez a világ, de vannak olyanok akik inkább a kárhozott jelzőt használják erre.
/Fanyar félmosoly jelenik meg arcomon, ahogy eszembe jut Ramiel pohárköszöntője./
- Ha nagyon rosszul éreznéd magad szólj. Kimehetünk innen!
/Mondom komolyan./
- Nem tudom, hogy milyen a kinti környezet, de ha már egyszer megtalált minket Ramiel, nem hiszem, hogy újra nehezére esne!
/Megvonom a vállam, félhangosan mondom a gondolatom./
- Igaz, nem örülne neki, ha megint utánunk kellene rohangálnia.

{105}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 4:39 am

/Ismételten csak tömören már-már csak vázlatosan fogalmazott, amikor valamit kérdeztem tőle, így elkönyveltem, hogy inkább ne aggassam, mert csak a számat jártatom, ő meg úgy tűnik nem igazán szeret válaszolni. Szépen kék masnival átkötve elhelyeztem a csöndes macsó kategóriába a fejembe, és eszerint próbáltam kezelni./
- Rendben, úgy sincs sok kedvem lidércekkel randizni, a nevük se tetszik. /fintorgok megint./
- Kárhozott? Nos talán van benne valami. /gondolkozom l most komolyan. Már párszáz éve is ez volt a véleményem, és a világ nem sokat javult szerintem.
Amikor felajánlja, hogy hagyjuk el ezt a helyet, legszívesebben igent mondanék, de vagyok annyira jól nevet, hogyha azt mondják maradj, hát maradok, amíg kell./
- Köszönöm, ez nagyon kedves tőled, de egy kicsit még kibírom. Ha nagyon rossz lesz, majd kimászkálhatunk. Addig is nem akarom tovább idegesíteni azt az idegesítő angyalt. /mosolygok.
Ekkor érkezik vissza az a különös tündérke. Lecsüccsen a pultra és erősen kivágott ruhácskájában minket figyel./
- Itt is vagyok aranyoskáim, mit szeretnétek?

(75-1)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 4:51 am

/Aprót biccentettem felé, mert észrevettem figyelmességét. Az ilyen gesztust igen méltányoltam a női nemben. Ritka számban volt ez a tulajdonságuk, és így még inkább megbecsültem.
Aprót kortyolok az italból, majd egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy már ez a sokadik, mióta itt vagyok, és meg sem éreztem. Finom volt, de jócskán kellene még innom, hogy illuminált állapotba kerüljek.
Gondolatomat Mama zökkentette vissza a jelenbe./
- Engem bármi érdekel, amit érdemesnek tartasz megosztani velünk, kedves Tündérem!
/Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve benyúltam a belsőzsebembe, majd elővettem a húgomat ábrázoló képet./
- Alapvetően őt keresem. Hirignek hívják.
/Teszem elé a lapot. Nem gondolom, hogy itt megfordult, de ki tudja, hol szerezhetek róla információt./

{106}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 5:02 am

/Mivel Tereus a tündérhez kezd beszélni, így csöndben hallgató üzemmódba kapcsolom magamat. Nem az a típus voltam, akinek be nem áll a szája és mindenki szövegébe belevág. Én inkább hallgattam, mert becsültem annyira a szavakat, hogy ne pazaroljam el őket hiába.
A tündér látszólag elgondolkozott figyelve a lány képét./
- Hmmm Hirig... mintha hallottam volna róla valamit. Áh megvan! Tudom! Raphaellel voltak itt Ramielék legutóbb és Raphael akkor emlegetett valami Hirig nevű tündért. Ne haragudj, de ennél többet nem tudok mondani róla. /vonta meg a vállát, majd sugárzó mosollyal felém fordult./
- Oh te lányka, neked is van ám itt valami! /füttyentett egyet, mire Khar rohant oda hozzánk. Boldogan felpattantam majd lehajoltam és szorosan magamhoz öleltem az ebet, nem törődve vele hogy homokszőre karistolja az arcom./
- Szia kedves, végre megvagy! /mondtam boldogan./

(75)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 7:26 am

/Elhúzom a szám, magamban zsörtölődöm egy sort./
- Köszönöm Mama!
/Elteszem a képét, vissza a belsőzsebembe. Valahogy megnyugtat, hogy ott van legalább a képe. Emlékeimben kutatok, mikor is volt utoljára, hogy láttam személyesen./
+ Régen! Túl régen! +
/Merengésemet egy homokeb megjelenése zavarja meg. Felvonom egyik szemöldököm, de nem mondok semmit. Várom, hogy a csodás idillnek magától végelegyen. Kissé féltékeny vagyok, Tessára. Ő megtalálta egyik társát, ha jól érzékelem a jelekből./
- Ö lenne az említett hölgy?
/Kérdezem, mikor már kizökken saját kis világából./

{107}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 8:55 am

/Jó kedvem lesz Khar megérkezésétől, így csengőn felkacagok Tereus kérdésére./
- Nem, ő itt Khar, és úriember. /A homokeb öntudatosan vakkant erre a kijelentésre.
Aztán látom, hogy az angyal teszi vissza a képet, amiről az előbb a tündérkét kérdezte. Elég kiismerhetetlen az arca, de mintha egy pillanatnyi csalódást látnék megvillanni rajta. Nem tehetek róla, de nem szeretem, amikor szomorúak az emberek.
Finoman megfogom a kezét, igyekezve megállítani a mozdulat közben./
- Nem haragszol, ha megnézem én is? /pillantok rá érdeklődve. Ha nem akarja elengedem, de ha hagyja megnézem és jól az agyamba vésem a nő arcát. Helyes lány, meg kell hagyni. Aztán Mamához fordulok./
- Mama, esetleg tudnánk valamikor beszélni ezzel a Raphaelell? /kérdem tőle./
- Sajnálom kincsem, de nem nagyon jár erre manapság. /mondja szomorkásan.
Én azért még nem adom föl, habár nem tudom, hogyan tudnék segíteni Tereusnak, de eldöntöttem, hogy fogok. Khar hirtelen vakkant a lábamnál. Lehajolok hozzá és megvakarom a fülét. Ha Tereus még nem vette vissza a képet megmutatom a kutyának./
- Mi az fiú, te talán láttad már? /Az állat intelligens tekintetével rám néz, majd a tűz kihuny a szemében és egy kupac homokká omlik. Kissé döbbenten állok föl és hátrálok vissza a pulthoz. Mama ingerült hangjára leszek figyelmes./
- Beleidéztél egy elementált a homokba? Undorító népségek vagytok ti sidhe-k! /Közli ingerülten./ Mindjárt jöcök. /teszi még hozzá és elrebben. Én segélykérően nézek Tereusra./
- Mi a fene volt ez, miért mondta? Én sajnálom, nem akartam... /és kissé ijedten nyújtom vissza neki a képet./

(76)

by **Tereus** Vas. Feb. 12, 2012 9:28 am

/Egy mentegetőző grimaszt vágok./
- Bocs pajtás!
/Mondom mikor a homokeb vakkant. Már majdnem eltenném a képet, mikor Tessa megfogja a kezem és megállít benne. Nem mondok semmit, csak előveszem, hogy ő is alaposabban megtudja nézni Hilary új külsejét./
+ A régit elég ha én ismerem. Megmarad egy emléknek! Viszont ezt az arcot élőben akarom látni! Azt akarom, hogy a jövőm legyen! Mert nélküle... Nincs semmim. +
/Vallom be magamnak őszintén a tényeket. Hagyom, hogy Tessa kivegye a kezemből a képet, fél szemmel figyelem az eb reakcióját csupán. Úgy teszek, mintha nem figyelnék oda teljesen. Nem akarok egy érzelgős baromnak tűnni. Elég ha a gondolataimban vagyok az. Mama felháborodására és az eb homokkupaccá válására viszont jobban felfigyelek./
- Nem tudom, hogy miért mondta! Nem értek a mágiátokhoz! Igazat megvallva, azt sem tudtam, hogy sidh vagy!
/Először a szárnyammal nyúlok felé, majd amikor már átöleltem vele, nyújtom ki a kezem a képért, amit vissza akar adni Tessa./
- Semmi baj! Gyere ide!
/Húzom közelebb a szépséget./
- Raphaelt is kérdeztem már, de azt mondta, hogy miután elment tőlük, nem látta.
/Vonom meg a vállam./

{108}

by **Tessa T'Ziczmesa** Vas. Feb. 12, 2012 10:44 am

/Kissé vacakul érzem magam az egész miatt. Többnyire nem engedem, hogy vadidegenek, illetve majdnem vadidegenek ölelgessenek, de ez most más helyzet volt. Scarlet eltűnt, elrabolt egy hibbant angyal, homokkupac lett a kutyámból, egy tündérke lefikázott... jah és az aranykarmokat, meg az elementálokat akkor még nem is említettem!
Így vessenek meg érte, de bebújtam a szárnyak közé, amikor közelebb vont magához. A puha tollak selymessége megnyugtatott, kicsit úgy éreztem magam, mintha egy nagy fehér bölcsőbe kerültem volna, egy helyre, ahol nem érhet bántódásom.
Azonban kissé esetlen vagyok, mert a mozdulat közben sikerül majdnem levernem az egyik üvegpoharat. Utána nyúlok, azt akarom érjen oda hozzám.
Azonban majdnem felsikoltok, amikor a pohár hosszú üvegpálcává nyúlik, hogy a vége elérjen a halovány aranyos fénnyel izzó kezeimbe.
Az üvegpálcával a kezembe a szárnyaiba burkolózva nézek Tereus arcába./
- Az igazság az, hogy én sem tudom igazán mi vagyok... a dolog leginkább rémisztő. /motyogom az orrom alatt.Aztán igyekszem valamivel elterelni a figyelmem, valami más témát találni./
- Szóval ez a Raphael sem tudott mondani semmit?

(77)

by **Tereus** Hétf. Feb. 13, 2012 1:52 am

/Átölelem a gyámoltalannak tűnő nőt. Kezd az agyamra menni ez az angyalosdi. Igaza van Ramielnek abban, hogy nem csak jófiúk vannak köztünk, de azt nem vetheti senki a szememre, még ő sem, hogy azok közé a bohócok közé tartozom, mert itt és most védelmet és megértést akarok nyújtani egy igen dögös csajnak!
Tarkómon apró bizsergés jelzi, hogy valami történt. Nem kell nagyon a nyakamat kitörve keresgélnem, az okát./
- Tetszik ez az új dizájn!
/Mondom Tessának, mikor látom, hogy a pohár új alakot ölt. Egyik kezemmel ölelem, másikkal a haját simogatom./
- Az vagy akinek érzed magad! Ha ember a múltból, akkor az! Ha egy eltévedt kislány, aki megijedt, akkor az! Ha egy nő aki, képes tudat alatt, vagy akaratéval irányítani az üveget, homokot, akkor az!
/Kis szünetet tartok, megpróbálok a szemébe nézni./
- Ha mind ez együtt, akkor az!
/Vállat vonok, szárnyaimmal együtt./
- Ha ugyan arról a személyről beszélünk, akkor igen.

{109}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Feb. 13, 2012 9:59 am

/A flegma stílusa meg minden hülyesége ellenére kezdem igazán megkedvelni ezt a fura angyalt, azt hiszem. Nem ismerem még túl régóta, de a maga kevély-macsó módján határozottan rendes.
A szavai hallatán csak biccentek, ugyanis igaza van. Nem lehetek rettegő kislány, se múltbeli, én már sidhe vagyok, néha ijesztő hatalommal, de ez az én hatalmam, sidhe vagyok, nah!
Veszem egy mély levegőt és az üvegrúdra koncentrálok. Érzem, ahogy az üveg megmoccan a tenyeremben. Nem nyitom ki a szemem, csak a varázslatra koncentrálok.
Mire végzek, tudom mi van a kezemben.
Mosolyogva Tereusra nézek és felé nyújtom a kezem, majd kinyitom a bezárt öklöm. A kezem még aranyos fénnyel izzó bőrén egy kicsi üvegmedál fekszik, amit a kép alapján csináltam, a húga arca van rajta csinos keretbe./
- Köszönöm a támogatást. /teszem még hozzá.
A maradék üvegből pohár lett újra, amit visszateszem a pultra.
+ Szó ne érje a ház elejét rongálásért!

(78)

by **Tereus** Kedd Feb. 14, 2012 2:00 am

/Mikor látom, hogy már összeszedte magát, engedek az ölelésből. Vissza ülök a bárszékre, egyik lábamat a lábtartóra téve, másikat a padlón hagyom. Szárnyammal még mindig ölelem Tessát.
Bólintok mikor köszöntet mond, részemről ennyivel le is tudom az egészet. De azt nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy Hirig arcképét varázsolta egy üvegmedálba. Figyelem a kis üveg darabkát a kezében, majd óvatosan, mintha az maga lenne a húgom, elveszem tőle./
- Én köszönöm!
/Mondom kisvártatva. Erre a változásra, kénytelen vagyok újabb gwart lehúzni. Még az is megfordul a fejemben, hogy vissza szokok a cigire./
+ Jah, és utána hallgathatom egész nap, hogy pöröl velem Hilary! +
/Intek a pincérnőnek, hogy újabb adag italt kérek. Mintha Ramiel kérte volna, úgy fintorodik el rám is./

{110}

by **Tessa T'Ziczmesa** Kedd Feb. 14, 2012 5:58 am

/Csak biccentek neki, és leülök én is a bárszékre, jelezve neki, hogy odébb rakhatja a szárnyait, mert nem akarok kárt tenni bennük, nem tudom mennyire sérülékenyek. Amikor rendel én is inek a nem túl lelkes pincérnőnek, hogy nekem is jöhet a következő...
Ebben a pillanatban felszikrázik valami a padlónál és hamarosan egy pici tűzlényecske meg egy levegőből álló valami jelenik meg. A kicsi úgy néz rám, mintha ismerne....
+ Khar!
A fejemhez kapok, majd lehajolok. A homokbuckából újra kutya lesz, a tűzlényecske pedig beleszökken a homokbábbba, aminek szeme felszikrázik a tüzes értelemtől./
- Hoztam valakit, aki látta a lányt.... /tör be a fejembe a gyermekhang. Nem konkrétan szavakkal beszél, de az értelmük ilyesmi./
- Nem olyan rég a vámpírok városa mellett megidézte egy sidhe nemes, akivel ott volt a lány is, akit az angyal keres...
/Izgatottan egyenesedtem föl és fordultam Tereus felé./
- Tereus, az a levegő izé nem olyan régen látta a húgod!

(79)

by **Tereus** Kedd Feb. 14, 2012 6:17 am

/Szárnyamat vissza helyezem a hátam mögé, hogy ne zavarjam vele Tessát. Egyhangúan figyelem a megjelenő kis elemilényket. A tüzesebbik, ahogy eltűnt, úgy vált ismét homokebbé. Szárnyaimat a szelesebb kicsit megcsiklandozza, ahogy mozog. Még ha nem is halad semerre, érzem, hogy kavarog a levegő körülötte, benne, vele.
Mikor Tessa megszólal, megáll az ütő bennem. Nem veszek levegőt, csak rámeredek. Utána a szélelementálra, majd vissza Tessára./
- Tessék? Hol?
/Nyögöm ki végre a megfáradt levegővel együtt a szavakat is. A hír hallatán, és ahogy elkezdek újra lélegezni, a szívverésem elkezd zakatolni./
- Jól van?

{111}

by **Tessa T'Ziczmesa** Szer. Feb. 15, 2012 5:02 am

/Megismétlem az angyal kérdéseit, habár nemhiszem, hogy a lényecskék nem hallották volna, ellenben jobb ötlet híján megteszi.
Khar erre a levegőizé felé fordítja a fejét és csak állnak pár percig, aztán a kutyus megböki az orrával a kezem, mire folytatódik a gondolatfolyam./
- A vámpírváros mellett van egy tó, annak a partján látta utoljára.
/A következő hír már nem olyan jó, így óvatosan tolmácsolom./
- Azt mondta él, habár nem volt túl jó bőrben....
/Aggodalmasan néztem az angyalt, hogy vajon mit szól a hírekhez. A gondolatok még durvábban voltak. Láttam a megszaggatott angyalt, mellkasában egy kővel.. nem volt szép látvány.../
+ Remélem nem lesz baja! Tereus belepusztulna...

(80)

by **Tereus** Szer. Feb. 15, 2012 7:52 am

/Nem tudtam eldönteni, hogy a hirtelen az ereimbe vegyült adrenalin, vagy az ösztönszerű féltés volt ami megszédített. Meg kellett kapaszkodnom a pult lapjába. Arcomból kifutott a vér, és csak a merev vonások mutatkoztak./
- Hol van ez a hely?
/Kérdeztem nagyon halkan, de a suttogás is szinte dörmögött. Zakatoló szívverésem hihetetlen gyorsan pumpálta szét egész testemben az adrenalint. Hirtelen megmozdulok, bár nem akarok kárt tenni Tessában, de meglehet, hogy fenyegetően lépek fel, mikor felhúzom magam elé, karját erősen megfogva. Mire észbe kapok, már állt a nő. Engedek a szorításon, de a vöröses folt megmaradt./
- Sajnálom! Nem akartalak bántani!
/Mondom őszintén, bár nem lepődnék meg, ha nem hinne nekem./

{112}

by **Arion Scelter** Szer. Feb. 15, 2012 9:11 am

Előzmény : Annantina nagyi boltja - H'Sekirat

/ A válaszadását még csak jóindulattal sem nevezhettem volna kielégítőnek... annyi bizonyos volt, ez a Ramiel nevű csóka imád dohányozni, alig gyúrta el az előzőt, már egy másik ropi lobogott a pofájában. Persze, nem ítélkeztem, mindenkinek a maga felelőssége, mit művel a testével... meg, nem ismertem a világot, lehet, hogy amit szívott, még egészségesnek is volt mondható, itt a távoli jövőben. Belegondolva ebbe az évszámba, 2900, ami azt jelentette, jó sokáig heverésztem abban a nyamvadt boltocskában, ott a hátsó szegletben. Több, mint nyolcszáz év telt el azóta... szóval, azóta a kor óta, amiben éltem. Az utcát végigmérve látható volt a fejlődés mértéke. Mindenfelé csili-csáré fényforrások, hidak, modernkori épületek terpeszkedtek. Az utcán jobbára ismeretlen fajok kóvályogtak. A legnagyobb humor – még ha fekete is – az volt, hogy én sem tartoztam az emberek közé. Meglepő, vagy sem, de ahogyan ez a gondolat végigfutott a fejemen, megnyugtató érzés lett rajtam úrrá. Abban a korban, ahol én éltem, gyűlöltem őket, teljes szívemből. Talán ezért is kaptam új alakot... nem csak a mágia, meg a spirituális sz@rság miatt.

Az ürge mondókájából újfent kiszűrtem a számomra fontos információkat. Az ember helyett most egy sidhe nevű fajhoz tartoztam. Ráadásképpen, amikor említésre került, hogy ezek között a legszebbek kapnak helyet, elmosolyodtam. Egy pillanatra oldalra tekintettem, hogy megnézzem magam egy üzlet kirakatának üvegében... de ugyanaz az ocsmány fakó bőr fogadott, azokkal a paranoid fekete szemekkel, bennük pedig a fehér pöttyel, amitől a hideg rázott. Ezek szerint a modern korban ez dögös, nem tudom akkor itt miféle ízlés dívhat, de nem valami jóféle, az már biztos. Mivel szóba kerültek a tündék, megemeltem a kezem, és eltűrtem a hajamat, megnézni a fülemet. A régi mesék szerint a tündéknek hegyes füle volt... hát nekem is. Első látásra nagyon röhejesen festett, de már ez sem igazán hatott meg. A sidhe királynőt majd bevarrom, és megtudakolom tőle, mit is tudok... a boltban stresszeltem eleget, de nem tűnt fel semmiféle különleges képesség, amit varázslatnak véltem volna. A spirituális szint szövegnél újra elmosolyodtam, az emberek... vagyis lények errefelé túlzottan komolyan vesznek dolgokat. A legutolsó kérdésem is megválaszolásra került, mégpedig egy kis pozitív megnyilvánulás kíséretében. A nevem hallatán elfintorodtam. Arion, mint az öv az űrben. Azért jó lett volna valami keményebbet találni számomra, de úgy festett, meg kell barátkoznom vele. Mielőtt újra kérdezhettem volna, megragadta a karomat. Ösztönösen el akartam rántani, de aztán a gyomrom a torkomban éreztem.

Egy ajtó előtt találtam magam, hányingerrel küszködve, és azon filózva, betakarjam-e Ramielt a még mindig kezembe szorongatott székdarabkával. Ehelyett inkább elengedtem azt, majd kiegyenesedve megszemléltem az új helyszínt. Elhúzva a számat kezdtem bele a monológba. /
- Ez igen Ramiel. 2900.-at írunk, de az ajtón kopogtató van. Hol a csúcstechnika? A felirat alapján valami olcsó krimóba hoztál, egy korsó valami öt káemel! Az miféle bankó? Milyen címletek vannak, hogyan működik a váltás?
/ Újabb kérdések, nem lesz egyszerű megszokni az új életem. Tizenkilenc alatt sem voltam képes rendesen felépíteni az előzőt... itt pedig még alig vagyok pár órás. Mintha most születtem volna meg... jobban mondva, most ébredtem volna a hibernációból. Sz@r volt tudatlannak lenni. Cseppet sem volt ínyemre ez az egész. /

{4}

by **Caridwen** Csüt. Feb. 16, 2012 5:11 am

*Danu Gyermekei*

/Ramiel csak titokzatosan, ami igazából gunyorosnak is beillene elmosolyodik./
- Nos ugye nem gondoltad, hogy azonnal a robotika laborba szállítalak? Ez egy megbízható hely, ahol a kutya sem fog keresni titeket, így most itt vagytok a legnagyobb biztonságban... Ha a csajos szépségérzeted meg bántja a hely, hát ez van öcsi.
/Amikor a pénzről kérdezel az egyik belső zsebéből elővesz egy különös tárgyat./
- Ezt fogadd afféle kezdőtőkeként. Ha megcsinálod, amivel megbízunk, ennél sokkal többet is szerezhetsz. Ez egy afféle hitelkártya, a boltban vagy bárhol ha átadod tudsz vele fizetni. Jelenleg 200 kMŁ van rajta. Ez a ti világotokban olyan 220 dollár köröli összegnek felel meg azt hiszem. Azt itt használt pénz még a millenium az átváltás pedig úgy van, hogy 1 MŁ = 20 kMŁ. Nah de most ideje bemenni.
/Azzal belép. Nem néz hátra, a te dolgod, hogy követed-e. Ha igen, bent érdekes kép tárul eléd. Ő azonban nem bámészkodik, egyenesen a pult felé halad. Egy különös csapatnál átt meg. Egy angyal van ott, aki egy baromi gyönyörű nő karját fogja, majd éppen akkor engedi el, láthatóan megmarad a nyoma. A lábainál pedig egy homokkutya ücsörög. Mellettük pedig emberalakban kavarog a levegő.
Ramiel barátságosan megszólítja őket. Illetve úgy, ami nála barátságosnak számít./
- Nah itt is vagyok gyerekek... elittátok az egész pénzem? Ő itt Arion. Tessa veled fog menni a tündérdombokhoz.
/A nő csodálkozva rád néz, mire látod, hogy aranyos fényű arcából különös háromszínű szemek néznek rád. Egy arany sáv, aztán egy borostyán, legkívül pedig egy whiskyszínű./

by **Tessa T'Ziczmesa** Csüt. Feb. 16, 2012 5:21 am

*DGY*

/Mielőtt bármit is felelhetnék Tereusnak, elkapja a karomat, majd szinte azonnal el is enged./
- Semmi gond. /mondom, habár a karom azért fáj.
+ Ezek a férfiak néha annyira durvák tudnak lenni!
Csak csendesen fújtatok magamban. Aztán odafordulok a levegőizéhez, hogy kérdezzek még, mire az semmivé foszlik. Hamarosan észreveszem ennek az okát is. Ramiel jelenik meg egy különös férfi társaságában. Pár pillanatig felmérem, de nem túl bizalomgerjesztő annyi szent... nem szívesen futnék össze vele egy sötét sikátorban este, az biztos... Ellenben az arcomra azt az elbűvölő mosolyt varázsolom, és mosolyogva köszönöm neki, ha már Ramiel szerint vele kéne mennem valahová.../
- Üdv, én Tessa T'Ziczmesa vagyok. /Egy töredékmásodpercig meggondolom a dolgot, de aztán kezet nyújtok neki.
Ha elfogadja még egyszer rámosolygok, majd visszafordulok Tereushoz./
- Ne haragudj, de nem tudtam kiszedni belőle többet, láthatóan megriadt valakiktől... /Itt ingerült pillantással Ramielre nézek./

(81)

by **Tereus** Csüt. Feb. 16, 2012 6:29 am

/Bocsánat kérő fanyar félmosolyt küldök Tessa felé. Valahogy úgy éreztem, hogy ennyivel nincs letudva a dolog. Újra megérintettem a kezét ahol megszorítottam az imént. Tudtam, éreztem, hogy megtudom oldani, a problémát, csak egy kicsit koncentrálnom kellett. Éreztem hogyan fut végig testemen az energia, ami lecsillapított, és amit okoztam sérülést, eltüntette.
Megnyugodtam teljesen, ahogy láttam, már jobban van. Miközben rendezem vonásaim, a fényképet és az üvegből készült medált is elteszem a bőrkabátom belsőzsebébe./
- Üdv!
/Mondtam a visszaérkező angyalnak és az új szerzetnek, akit hozott magával. Nem örültem, hogy itt vannak, mert értettem Tessa utalását. Valamelyikük volt az ok, amiért elszelelt a kis lény./
- Teljesen kifosztottunk, ahogy mondod!
/Feleltem Ramielnek, miközben futotta egy fanyar mosolyra is. Alaposan végigmértem a mellette álló srácot./
- Tereus.
/Vetettem neki oda, bár nem mintha érdekelt volna, hogy kíváncsi rá vagy sem. Pusztán illendőségből tettem. Egyenlőre nem szimpatizáltam a kölyökkel. Úgy éreztem, neki van köze ahhoz, hogy eltűnt az informátorom, és nem angyaltársamnak. Ez viszont nem tetszett!/

{113}

by **Arion Scelter** Csüt. Feb. 16, 2012 8:17 am

/ Ramiel szerette úgy finoman harapdálni az embereket, egyet-egyet odaszúrni, de nem vettem fel. Valahogyan olyan érzésem volt, nem direkt módon csinálja, csupán ilyen a természete. Az már persze megint más kategóriába tartozott volna, ha tudatosan tépdeli az idegszálakat... „csatt egy pofon kezdetnek” lett volna a válasz rá. Visszaüt. Tömegverekedés az utcán. Sérültek. Vér. Nála nem kellett efféle erőszakos folyamatokat megindítani, még szórakoztatott is a fanyar humorával... azt pedig egyenesen meglepőnek találtam, hogy ennyire normálisan viselkedik. Kíváncsi lettem volna, mennyire ismerhet, de a válaszadásai alapján azért az alapokat tudta rólam. Itt felmerült a kérdés, az emberi társadalom miért nem képes erre? Időt kell utazni ahhoz, hogy ne bégető marhákkal kelljen társalogni?

A robotika laboros visszaszúrására csak halovány mosollyal válaszoltam, nem óhajtottam kommentelni a dolgokat, bár én is tudtam volna kontrázni, mert bárki bármit mond, azért tudok jó fej is lenni. Ellenben az sokkal jobban megfogott a szavai közül, hogy itt én bizony biztonságban leszek. A vigyor azonnal lehervadt az arcomról, helyét pedig kérdő tekintet vette át. /
- Biztonságban? Mikor kerültem veszélybe?
/ Azt hiszem a kérdés azért jogosan merült fel bennem, elvégre alig pár órája lehettem itt legfeljebb. Annak a háromnegyedét meg kiütve töltöttem a boltban. Egyetlen dologra tudtam gondolni, a sidhe fajt valaki nagyon nem szívleli ebben a korban, vagy városban. Más mi a fene lehetne? Ismét Ramiel hangja rántott vissza a komor valóságba, amikor elkezdte a bankókról összerakott kiselőadását megtartani.
Pénz.
Kaptam tőle egy kis vacakot, ami állítólagosan olyan 220 dollárnak felelt meg. Ez jó, legalább már éhen pusztulni nem fogok, legalábbis egy darabig. /
- Kössz’!
/ Az ismeretlen balhé meg, amit akart, még több ilyen vacakot sejtetett. Ettől függetlenül nem igazán nyerte el a tetszésem, hogy nem voltam tisztában a pontos részletekkel. /

/ A helyiségbe belépve követtem őt, már messziről ki lehetett szúrni, melyik társaság felé tart éppen. Egy jó nőt szorongató csávó, valami öleb, és láthatatlanság. Eleve rühelltem az olyanokat, akik a gyengébb nemmel tudtak csak hadakozni... persze, mint újfiú, egyelőre nem szólaltam meg, nem akartam rögtön ki tudja hány ellenséget a hátam mögé... a már meglévők mellé. A lány bemutatkozására válaszként biccentettem egyet afféle köszöntésképpen. /
- Üdv, Arion Scelter!
/ Észrevettem, hogy a kéznyújtása előtt hezitált... ezek szerint ő is úgy van a küllememmel, mint jómagam. Elfogadtam a kezét, gyengéden ráztam csak meg, nem akartam széttördelni az ujjait. A szemei eszméletlenül festettek, még soha nem láttam ehhez foghatót. Ennek ellenére sem időztek a feketék rajta túlzottan sokat, nem akartam illetlen lenni. Ramiel szavaira, miszerint vele kell mennem a Rózsadombokra, vagy hová, szintén bólintottam. Naná, hogy megyek, addig is faggatom majd, hátha többet is megtudhatok a világról.
A szorongató legény alapos mustrálását álltam, egy pillanatra sem vettem le róla a tekintetem, amíg méregetett. /
- Arion!
/ Kezet nem adtam, még a végén engem is megpróbált volna szorongatni... abból meg jó nem sül ki, ez egészen bizonyos. /

{5}

by Ajánlott tartalom