4. kerület - Angyali Bájok Ruhaszaküzlet

+Hmm, valami nagy dolog történhetett vele. Se nem ellenkezett, se nem kért számon. Mikre képes a jövő század, vagy melyik ez?+
/Mosolyogtam a sisak mögött, mikor hozzám bújt. Nagyon jól esett a közelsége, mert egyrészt nagyon hiányzott, másrészt az eddig találkozott nőkkel nem volt szerencsém semmilyen értelemben. Fiona ellenségeskedése és nagyképűsége +női egyenjogúság, persze!+ elvette a kedvem a nőktől. Szerencsére egy férfi - Merlin - visszahozott az életbe a jutalommal és most kedvesemmel száguldok egy igazán jó kis helyre. Elmélkedésem közben megérkezünk és Klárim bejelenti, hogy én válasszak a ruhák közül. Ahogy nyújtja a kezét, lesegítem a motorról, ami azonnal lezárja magát. Látszólag nem történik semmi, de biztos vagyok benne, hogy van azért valami. Rákacsintok és kéz a kézben belebegtetem magunkat a boltba./
+Majd kifizetem a múltkorit is, ha megismerne...+
- Helló! LP-jük van még?
- Ö, izé... /Közben Lailat nézi furcsán./ Persze, tessék.
/Elkezdek válogatni, és elengedem, hogy kedvesem ha akar szétnézhessen a boltban./
- Segítsen neki, ha kell eladónő, oké? +A franc se tudja, hogy hívják ezeket most már.+
- Természetesen. /Mondja és Laila felé indul, én meg tovább túrom a boltot, minél jobb ruhákat találjak neki./

/Laila kivirult, hogy szétvásárolhatta magát mindennemű akadékoskodás nélkül. Széttúrta a boltot, az eladónő nem annyira örült neki, de hát ki nem sz*rj* le. Örüljön, hogy itt vásároltunk és megvettük a fél boltot. Legalábbis árban... az én kis drágámnak hatodik érzéke volt kiválasztani a legdrágább ruhákat és ez még csukott szemmel is működött nála! Aztán kacéran és kihívóan visszatért elém./
- Mi sem természetesebb, már alig várom, hogy meglássalak ebben a jó kis cuccban! Mennyi is lesz néném?
- Akkor inkább maradjunk az eladónőnél, uram! 10 MŁ lesz.
- Hát tessék akkor. /Mondom neki, és előveszem a kért összeget és megvárom, hogy Laila átöltözzön. Leesik az állam mikor megérkezik./
+Hmm, igen, ő az én Lailam! Mindjárt megeszem olyan kis édes!+
- Mehetünk hölgyem?

/Hirignek tetszett a motor, és nem is sokat tétovázott tovább, felpattant mögém. +Végre mutathatok valamit, ami nem változott. Figyeljetek népem!+ Elmosolyodtam, majd túráztattam egy kicsit a mocit, ami macskaként dorombolt alattunk./
- Kapaszkodj tündérem! /Figyelmeztettem, majd elindultam és egy kerékre állítottam a verdát egy rövid ideig. A tömeg szétnyílt, és mi gyors tempóban elhagytuk a kaput. Nem tudom, hogy itt vannak-e sebességhatárok, de nem nagyon érdekelt. Húztam neki és kerülgettem az úton haladó járműveket. Tudta, hogy a harmadik szintre igyekszünk, így már arrafelé is száguldottunk./
- Tetszik? /Kérdeztem, de mivel nagy volt a sebesség, nem biztos, hogy hallotta sisakon át, amit adtam neki. Na sebaj, egyrészt van sisakmikrofon egymás közt másrészt stílusosabban is meg tudom tenni. Megparancsoltam a levegőnek, hogy ne süvítsen hangosan mellettünk, így máris normálisan tudtunk beszélni. A levegő ura... jól hangzik, de még hiányzik valami./
- Na, milyen? /Ismétlem meg a kérdés, miközben vészesen közelítünk a célunk felé. Rövid időn belül - talán húsz perc sem telik el - megérkezünk és egy kedves farolással beállok a ruhaüzlet elé./
- Fáradjon be hölgyem! /Mondom neki, miközben a sisak demateriálozódik rólunk. Bekísérem őt, más az eladó, még szerencsém is van. Bár lehet, hogy a sidhékkel kivételeznek is, nagyon helyes./

/Jóleső érzés, hogy Hirig is szereti a száguldást, biztos ezért is lett repülő lény ő is. Megérkezünk és már be is megy a boltba. Természetesen egyedül akar válogatni, amit annyira nem is bánok. Közben nézegetem az árukat unalmamban, nem rövid idő, amíg vásárol egy nő. Az eladók kedvesek, már-már királyukká fogadnak, annyira meg akarnak kínálni ezzel-azzal. A hogy létemről érdeklődnek, de nem szólalok meg. hagyom, hogy csacsogjanak, de ez sem veszi el a kedvüket./
- Köszönöm, nem kérek semmit, kérem hagyjanak magamra és segítség a hölgyet. /Mondom kissé morcosabban, mint szerettem volna, de veszik a lapot és elmennek körülem. Hirig megérkezik egy nagyon szexi ruhában, bár nem egészen illik az utcára. Inkább valami kastélyba, vagy ilyesmi, egy grófnőnek. Szélesen elmosolyodom és hümmentek párat, nézegetve a tündérke idomait is. +Nem rossz.+/
- Nagyon jó, illik hozzád. / Felelem és felpattanok, megvárom míg kifizeti magának, vagy ha rám néz, megveszem neki én. /
- 12 MŁ lenne, de a Sidhe Úrra tekintettel 10 MŁ-ért az öné lehet kisasszony. /Bájos mosoly az eladón, ahogy felénk pillant. Ha Hirig nem mozdul, akkor előveszem a kis chiptartómat, ami érkezésem óta a zsebemben van és beillesztem az eladó gépébe./
- Akkor viszont látásra! /Felelem és elindulok a motorhoz./
- Akkor, irány a tündérdombok? / Nézek Hirigre, ahogy rám terem a sisakom, miközben felülök a motorra./