Teleportkapu

A víz összekuszálja és kékessé színezi a kapu fehér fényét, de elnyomni nem tudja, hiszen mágikus fény ez, nem olyan, aminek levegő, vagy éghető anyag kéne. Ám az itteni kaput ajánlatos csak végszükség esetén használni, ugyanis egy egyszerű halandó igen hamar megfulladni itt, még jóval azelőtt, hogy elérné a felszínt. Bár állítólag csak az első öt perc a nehéz....

(Az utazás a H'Sekirati minta szerint!)

Froeira

Anquia már megszokta furcsa kirohanásaidat, ezért már nem is igen foglalkozik Veled. Zöldes haját maga után húzva nekiindul a kék ismeretlennek.
Nehezen haladtok, mert túl sok errefelé a hal, meg a tengeri állat; rendszeresen meg kell állnotok, hogy elengedjetek magatok előtt egy-egy nagyobb csoportot.
Sellőket is láthatsz néha, fel-fel tűnnek a moszatok között. Nem közelednek, csak figyelnek. Fényes pikkelyes testükön meg-meg csillan a fény. Sok fajta sellő létezik, nem is sejtetted eddig, hogy ennyi. Vannak olyanok, kiknek egész testüket fényes ezüst borítja, vannak olyanok is, akiknek inkább látszik lábaknak hatalmas uszonyuk.
A kis boszorkány magabiztosan vezet, míg végül beértek a korallmezők közé.

/Az eddig megszokott materializálódás most más volt, mint eddig. Hálám üldözni fogja Vint, amiért előrelátó volt és rám varázsolt valamit, minek köszönhetően tudok lélegezni és nem fulladtam meg egyből./
+ Köszönöm! +
/Szárnyaim eléggé akadályoznak, az úszásba, így még egy ideig csak sűllyedem. Hányingerrel küszködve azért még problémásabb a helyzet./
+ Ramiel, megfojtalak! +
/Eltelik pár perc mire végre nem baltát játszom, hanem tudok haladni a vízben amerre akarok és nem lefelé./
+ Ha a képe tönkremegy... nem állók jót magamért! +


{144}