Tollas Róka Fogadó

/Ahogy elértük a fogadót és bementünk, kicsit megálltam és gyorsan körbenéztem.
Szerencsénk volt, mert találtam szabad asztalt. Így meg is rohamoztam egyből. Míg le nem ültünk mindketten nem feleltem Fionának./
- Nem Rabról beszélte az előbb.
/Közben egy felszolgáló jött hozzánk, hogy letakarítsa az asztalunk, mivel előttünk voltak nemrég és még nem sikerült ideérkezünk előtt leszednie. Kedves mosolyt erőltetett az arcára mikor hozzánk beszélt./
- Mit hozhatok Önöknek?
/Fionára néztem kérdőn./
- Előbb iszogatunk kicsit és beszélgetünk, utána eszünk, vagy fordítva?


{148}

- Eszünk, iszogatunk és beszélgetünk. /Kacsintok Hirigre, majd a pincércsaj felé fordulok./
- Extra adag steaket kérek /Lomposka követelőzően morran egyet belül/ szóval angolosan, nagy adag sült krumplival +Ne horkantgass megvetően, ez meg nekem jön be!+ és mustárral. Ja, meg egy kólát. Ha lehet Coca legyen, ne Pepsi, utánzatot nem iszok! /A csaj felírja a rendelést, de aztán látom rajta, valamit nagyon nem ért. Kérdőn pillantok rá, mire kissé zavartan kiböki, mi a gondja:/
- Öhm... Egy kis segítséget kérnék, mit jelent az, hogy angolosan és mi az a kóla?
/Felvonom a szemöldökömet, majd segítségkérően Hirigre nézek./
- Lefordítanád? Ha jól sejtem, te tudod mi az itteni megfelelője...

(138)

/Meglepetten pislogok a lányra./
- Hát az angolos Steak-et, körülbelül 1-1pecig kell sütni, mind két oldalán.
/Magyarázom a lánynak, hogyan kell elkészíteni. Viszont a Cola meghatározásában kicsit én is legondolkodom./
- Hát ha jól tudom a cola, az olyan amiben... hát. Hmmm.
/Fancsali képet vágok. Majd ránézek a lányra kicsit segélykérően./
- Van itt valami internetféleség?! Valami amivel a XXI.századi múzeum relikviái között, vagy az archívumában lehet kutatni? Ugyanis nem tudom a receptet. Viszont feltételezem ott meglehet találni ezeket az információkat! Ellenben addig míg ezen gondolkodik én is leadnám a rendelésem. utána mehet és megnézheti, mi is az a Coca Cola!
/Mondom a lánynak./
- Nagyadag baconbe csavart, sajttal töltőt grilleztet csirkemellet kérek, görög és gyümölcs salátával. Valami finom édes fehérbort, ásványvizet és egy espressot kérek mellé. Meg ha lenne olyan kedves akkor egy csomag cigit is mellékel hozzá!
/Mosolygok miközben elképzelem az evés utáni kis élvezetet. Intek a lánynak, hogy elmehet. Majd Fionára nézek./
- Evés közben nem szoktam beszélgetni. Szóval meg kell várnod, míg befejezem, ha válaszokat is vársz, nem csak hallgatóságot!


{149}

/Igyekszem visszafojtani a fintorgásomat, ahogy végighallgatom Hirig rendelését./
- Normális kaját nem is akarsz enni? /Vigyorgok rá, majd - talán a szurkálódásnak köszönhetően - megkapom a leoltást./
- Nagy öröm lehetett veled randira menni. /Vágok vissza, majd még egyet csavarok a dolgon:/ Vagy csak zóna adagokat kaptál romantikus vacsorákon? Akkor már értem a tündérségedet: a gyomrod leszabályozott, azt mondta nagyobb testet nem képes ellátni... /Dőlök hátra a széken vigyorogva, ahogy Lomposkával együtt szinte farokcsóválva várom, mikor ugrik nekem, vagy kap fel legalább valamit, hogy hozzám vágja. +A fene se tudja, akár egy jó bohóckodás is kisülhet belőle. Tündér Vs vérfarkas, emberek és egyebek, téteket kérek!+/

(139)

/Félig felvonom szemöldököm és érdeklődön nézek rá, mikor a rendelésemet kritizálja./
- Szerintem teljesen épkézláb ételt választottam.
/Mivel Raphael még mindig jelen volt a gondolataimban, ez a randira való utalás még inkább mellkason talált./
- Tusé!
/Feleltem nyersen. Minden jókedvem tovaszállt. Én is hátradőltem a széken akárcsak Fiona, bár én csak kényelembe helyeztem magam, nem önelégült és győzedelmes tartással feküdtem el.
Lassan körbenéztem a fogadóban lévő társaságon. Egyiken sem tartottam tovább a tekintetem a kelleténél tovább. Ha valaki felvette a szemkontaktust, nem flörtölést látott, hanem távolságtartó és hideg tekintetett. Mikor már ezt is meguntam vissza fordultam asztaltársaságom felé. Egyik kezemet feltettem magam elé az asztalra és az ujjaimmal lassan elkezdtem dobolni rajta./
- Nézd a jó oldalát annak, hogy különbözik az étkezési szokásunk. Több jut neked a kedvenceidből!


{150}

+Ehh...+ /húzom el csalódottan a számat egy pillanatra, ahogy Hirig megadja magát./ +Azt hittem, izgalmasabb lesz a dolog. Vagy legalábbis tovább fog tartani.+
/Aztán érzem, ahogy szemem felcsillan az újabb szurkapiszkás lehetőségre./
- Azaz úgy érted, hogy többet tolhatok az arcomba, mielőtt átengedném neked a terepet. /Évődő vigyorral figyelem a csaj reakcióját, közben tudatosul, hogy a farkasos szabályzat értelmében ezzel azt is közvetítem, bizony magamat tartom előbbre, majd egy vállvonással nyugtázom a dolgot.
+Most mit tegyek, ha egyszer így van? Előbb húzom össze magam, ha egy Lomposkával megfejelt Fiona szól rám, mint egy akárhányszorosára dagadt lepkeféle.+
Nem kicsit lenéző gondolataim közül a pincércsaj érkezése zökkent ki, ahogy egy-egy kancsót letesz elénk a hozzájuk tartozó poharakkal.
Gyorsan beleszaglászok a kancsóba s ezúttal Lomposkát is engedem, hadd ismerkedjen a kólával. Fintorunk viszont közös - talán az enyém kevéssé undorodó - ahogy kitölti az orrunkat a kancsóból áradó bűz./
- Ez mindig ennyire gusztustalan volt, vagy csak itt olvasták félre a receptet? /Kínálom Hirignek a kancsót./

(140)

/Vállat vontam./
- Csak vigyázza az alakodra! Ha túl sokat eszel még a végén nem csak a kabátodba nem fogsz bele férni!
/Öltöttem nyelvet rá./
+ Jobb lenne nem túlfeszíteni a húrt, de hát nem nem tudok ellenállni a kihívásnak! És ez valljuk be az! +
/Széles mosolyomat csak a pincérnő és a felkínált kancsó tüntette el.
Először -akárcsak Fiona- én is megszagoltam a löttyöt. Mivel a színe ugyan olyan volt, és nem éreztem az illatában semmi különbséget, töltöttem magamnak egy pohárba és megkóstoltam.
Balszerencsémre! Bár nagy arakartetőről tanúskodtam, hogy nem köptem ki a förmedvényt, mely a közelében sem volt az eredeti Colának az izéhez, az arcizmaim igencsak összerándultak. Még a szemem is bekönnyezett a sós-citromos-kávés-vaníliás íztől./
- Hát, nem csak, hogy félreolvasták és az illata se nem megfelelő, de még az íze sem!
/Mondtam./
- Viszont, feltaláltak egy új italt! Amit szerintem bűn lenne, ha a forgalomba hoznák!
/Fionára néztem, közben kitöröltem a szememből a könnycseppeket./
- Nem értek a büntetőjoghoz, de biztos akad valami ez ellen! Ha jót akarsz nem iszol belőle!


{151}

/Undorodó grimaszom nagyon gyorsan felderül, ahogy Hirig bátorságról (botorságról?) tanúbizonyságot téve bele is kóstol a löttybe./
- Oké, akkor ebből a Pepsiutánzatból nem fog fogyni, csak ha magától kimászik a kancsóból. /Kacagom el magamat, ahogy ránézek elfancsalodott pofájára... izé, arcára./
- Hát, ha még létezik ez a fogalom, akkor a közveszélyokozás, vagy akár a terrorizmus is ráhúzható a tevékenységükre. /Kissé elkomorulok, ahogy eszembe jut a labirintusbéli díszpinty. Szerencsére csak egy morranás szökik ki vérgőzös gondolataim közül, aztán megrázom a fejemet s elhessegetem az elégedett vigyor emlékét, ami kiült az arcára./
- Ugye, megengeded? /Tartom oda a poharamat az ő kancsójához./ Valamit muszáj innom, amíg meghozzák a kaját.

(141)

/Fintoromat mosoly váltja fel, ahogy Fionával együtt vidulok a helyzeten./
- Parancsolj!
/Töltök neki italt, mikor megkérdezi, ihat e. Előtte azért biztos ami biztos alapon, megszagolom!/
- Ennek illatából ítélve nincs bukéja!
/Töltök magamnak is, hogy az előtte lévő kellemetlen ízt semlegesítse. Szerencsére benne nem csalódtam. Valóban frissítő hatása volt!
Elégedetten csettintettem egyet a nyelvemmel, majd Fionára néztem./
- Evés után, merre mész?! Hogyan tovább?
/Érdeklődöm./


{152}

/Hirig kérdésére megrántom a vállamat./
- Vissza a farkasvárosba. Bloosba, vagy hova. Ott szétrúgok pár segget, csak hogy adjanak a szavamra, aztán vázolom ennek az Ieasnak vagy kinek a sztoriját meg a tervét. Ha minden jól megy, Merlin meg az ő lefitymált serege gazdagodik pár igen dühös és igen szőrös taggal. /Cinkos kacsintással zárom mondandómat, s kortyolok a borból. Kissé megborzongok, ahogy az alkoholos íz elömlik a számban +Érdekes, odahaza nem okozott gondot akár a whiskey sem, itt meg ettől a lájtos kis piától is rámjön a köphetnék!+, de látva Hirig elégedett arckifejezését, türtőztetem magam és nem fintorgok feltűnően./
- Bocsi, kaphatnék inkább egy ásványvizet? Menteset, ha lehet. +Azt hiszem, a szénsav sem okozna túl nagy élvezetet...+
/Fordulok a kajával egyensúlyozva érkező pincércsaj felé. Mikor az biccentve nyugtázza az újabb rendelést s ellibben az asztaltól, visszafordítom a kérdést a kérdezőnek:/
- És te, mihez kezdesz magaddal kaja után?

(142)

/Barátságos mosolyt küldök a félszolgalónak, mikor leteszi elém az ételt./
- Köszönöm!
/Mondom neki, majd Fionára nézek kérdőn./
- Vannak még olyanok mint Te?! Remélem azért neked nem esik bajod a hírigben!
/Elgondolkodom a kérdésén egy kicsit. Közben eszem egy falat sajtot./
- Először elmegyek a pénzügyeimet rendezni. Utána lehet, én is elmegyek a "fajtám" városába.
/Rajzolok a levegőben macskakörmöt, mikor a tündéreket említem./
- De lehet, előtte még körbenézek pár helyen, hogy hol lakhatnék. Nem akarok mindig fogadókban, hotelekben vagy szállodákban lakni. Keresek valami munkát, amiből Ieas seggének szétrúgása után megtudok élni. A gondos hétköznapokon belemászok majd a jogba, mennyit is kap egy tündér ha valakit megöl. Aztán ha mindent előkészítek akkor...
/Hirtelen abbahagyom a jövőbeli terveimről szóló kis előadást, mivel eszembe jut mit is mondott a foglalkozását illetően./
- Hát, öhm... Te most nem hallottál semmit!
/Teszek egy jedi-féle kézmozdulatot a levegőben./
- Szóval valami kertészettel vagy a természetgyógyászatban keresek valami munkát. Ehhez értek, ezt szeretem csinálni!
/Felveszem az evőeszközöket miközben, befejezem a mondókám./
- Jó étvágyat!
/Mondom és nekilátok az evésnek./


{153}

- Étvágyam, na az aztán van, nem kell félteni. /Vigyorgok Hirigre, majd nekiesek a kihozott húsnak... Kivételesen késsel-villával, és nem a Lomposka által javasolt "harapj minél nagyobbat, azt nem tudják elvenni tőled" módon../
- Nem is rossz, majdnem mint az otthoni! /Mondom tele szájjal vigyorogva, ahogy eljut ízlelőbimbóim üzenete az agyamig. Pár falat után aztán nem hagyom annyiban Hirig némasági fogadalmát, s a villával - meg a rászúrt újabb falattal - gesztikulálva igyekszem rávenni némi szövegelésre. Vagy legalábbis próbálok nem csöndben maradni./
- Te, ha jól értelmezem, az ide kerülő olyan kövületek, mint mi, az itteni fajokba nyernek felvételt. Hogy mi alapján, ne kérdezd, talán Merlin mondhatna róla valamit. Ő olyan tudósfélének tűnik. /Vállamat felvonva fejezem ki tanácstalanságomat, majd visszatérek a megkezdett gondolathoz./ Namármost, ha létezik egy faj, akkor logikus, hogy több képviselője is akad, nem? Szóval nem tudom, mi azon az olyan meglepő, hogy a hozzám hasonlóakból is van még. Féltened meg nem kell, tudok vigyázni magamra... Meg ebből a pénzből gondolom, tudok venni pár hasznos önvédelmi cuccot. Teszem azt sokkolóbotot, esetleg paprikasprayt. Ha ezek után is veszélyes dolog lehet az eszmecsere... /Mosolyogva megrántom a vállamat s bekapom végre a falatot. Még le sem nyelem, máris kitörekszik belőlem a folytatás:/
- Arról meg még nem döntöttem, hogy itt akarok-e zsaru lenni. Egyelőre tájékozódom, aztán ha nem találok jobbat, jó lehet az még... Apropó, kit is akarsz te legyilkolászni?

(143)

/Hallgatom Fionát, közben eszem. Mondandójának végén biccentek egyet, de nem felelek, hiába akar szólásra bírni./
+ Bocsi cicám, de még a Te kedvedért sem fogom a szokásaimat félretenni! +
/Kellemesen megebédelek. A kérdésére is csak az utolsó falat le öblítése után válaszolok./
- Még azt az idevezető úton említettem. Van egy elintéznivaló ügyem. Egy féreggel, ahogy említettem akkor.
/Elgondolkodom, majd bele kezdek a kis mesébe, miképp is történt érkezésem után ez az affér Graefit, Raven és köztem. Utána elmeséltem Fionának a bort el kortyolgatva, az angyalok városában történteket. Raphaelt és a felhőtlen viszonyukat Voldemortal, csak megemlítésszinten.
Miután a kávét is megittam intek a pincérnőnek, hogy fizetnék./
- Röviden ennyi a történet, arról, hogy mi is történt velem.
/Nézek Fionára./
- És engedd meg, hogy most én hívjalak meg! Majd legközelebb te hívsz vissza.
/Kacsintok, közben kiérkezik a lányka aki eddig is körülöttünk legyeskedett. Letesz egy átlátszó lapot az asztalra./
+ Feltételezem ezen lenne rajta a fogyasztás tételesen. +
/És valóban, nem hagy kétségek nélkül! Elmondja, hogy mennyibe került a fogyasztásunk.
Melleim közé nyúltam és adtam neki 2MŁ, mely fedezte -jattal együtt- az ebédünk./
- Köszönöm, hogy velem költötted el az ebédet! Remélem lesz rá még alkalmunk.
/Mondtam Fionának és közben felálltam az asztaltól./
- Ne haragudj, de szeretném még ma elintézni a pénzügyeket a Tanácsháznál. Sőt! Szeretném még azelőtt, hogy összemennék. Így most búcsúznom kell tőled! De remélem nem végleg! Jó utat!
/Nyújtom felé a kezem, majd ha elfogadja határozottan megszorítom és távozom./


{154}

*Bocsi, de már nagyon várnak a Függőkertben*

Degeszre azért nem tömve, de éhemet jólesően elverve nyúlok el a széken Hirig távozását követően. +Ágytorna, kaja megvolt a mai napra, s mindeközben én gazdagodtam egy nagy rakat pénzzel, a világ meg egy főgonosszal. Legalábbis nagyon úgy néz ki, hogy sürgősen szólni kellene a helyi James Bondnak, mert egy félelmetesen idióta fickó világuralomra tör. Csak hát gyanítom, a jó öreg (hihi, mostanra van vagy ezeréves) 007-es éppen nem ér rá, vagy igen erősen nyugdíjazásra került, így kénytelen vagyok kivenni a részem a riadóláncból.+
/Eltökélten felpillantok, majd a pultosra siklik pillantásom, s eszembe jut elégedettségem egyik fő okozója. +Azt se tudom, mi van vele, vagy hogy hova ment!+ Komótosan felállok hát, s odalejtek a pult takarásában poharat törölgető +tud egy pultos mást is csinálni?+ csaposhoz./
- Helló kedves, biztosan emlékszik a srácra, akivel... nos, hát aki a lakótársam volt. Nem hagyott itt véletlen valami üzenetet, hogy hova ment, mit csinál? Nem? Ó, a fenébe... Nos, akkor megtenné, hogy ha látja, szól neki... Tudja mit, ne mondjon neki semmit. Majd még összefutok vele. Vagy nem. /Vállaimat megrántva vetek rá egy mosolyt, majd mielőtt még teljesen hülyét csinálnék magamból, gyorsan kioldalgok a fogadóból./

(144)