Tótágas-tó

Nem olyan messze a várostól van egy tó. A tükre mindig sima, de a tükre csak egy fekete víztömeg. Ha az ember belenéz csak nehezen láthatja meg a mélyben pislákoló lidércfényeket.
Néhány szigetszerű egyenes rész van csupán a tó tükrén, de hogy ezek vajon mire szolgálhatnak, ki tudja....

Mélyebben:



A tóban egy kisebb városrész terül el. A tengeri alakváltók legfőbb lakhelye, meg azoké, akik el akarnak rejtőzni a világ elől.

Még mélyebben....



Hogy itt mi van? Ki tudhatná... talán csak különös fények tánca az egész...

*Előzmény - Nagykapu*

- Hát talán mert mindenki tudja.... /mondja őszintén csodálkozva, aztán megvillan a szeme.
- Áh, hogy maguk a múltból jöttek! Így értem a dolgot... elnézést, nem tudtam. A nevem Usoppachi Aki.
/Amikor furanevű kiakad csak vigyorogva sétálok mellettük.
+ Nah ugye, hogy a te agyvizet se rögzített kisanyám?
Azonban kíváncsi voltam én is a válaszokra, így nagy kárörvendés helyett föltettem a pofalakatot./
- Kérem, túl ködösen fogalmaz nekem. Azért mondtam, hogy nem fontos, mert nem az. Ha kérdése van kérdezzen konkrétan, nem vagyok az irodalmi árnyalatok híve...
/Nekem a srác szövege üres hablatyolásnak tűnt, de érdekli a fenét, azt csinál felőlem, amit akar!
Már a messzeségbe veszett a fal mögöttünk, mire a távolban megláttam valami erdőféleség, meg egy víztükör körvonalait./
+ Vajon oda megyünk?

(37)

/Biccent mikor Úszópacsi bemutatkozik./
- Engem Eyrana Caecus Saqronnak hívnak. Örvendek, hogy ezen is túlestünk. Most már legalább tudom kivel megyek a semmibe.
/Veti oda, miközben a tó mellett elhaladva meglátja saját új mivoltát, saját szemének látványa kissé ráhozza a frászt. /
+ Ez nem normális! +
/Megrázza a fejét, reméli, hogy így talán vissza zökken a rendes kerékvágásba minden. Mikor újra kinyitja szemét látja, nem változott semmi./
+ Azt hiszem, ennyivel nem lehet ezt elintézni! Amíg nem nyugszom meg, azt hiszem, ezt kell másoknak látniuk. +
/Megköszörüli kicsit a torkát, majd Akira néz./
+ Ködösen fogalmazok? Talán akkor Mulannak kellene beszélnie helyettem! Ö akár tettlegességig is elmegy, hogy megértsd. +
- Igen, a múltból érkeztünk. Azért akartam vissza menni a városba, hogy a beiktatási ügyeket elintézzem. Úgy hallottam, hogy ez kötelező.
/Mondja. Kicsit szájbarágós hangnemben. Ha már kioktatták, miképp kell beszélni, legyen!/
+ De ne várj csodát a lánytól sem! +


{91}

/Amikor elérünk a tóhoz kedvem lenne egy hatalmasat pancsolni benne.
+ Mekkora élvezet lenne, ha a víz benedvesítené a bundám! Oh igen... ez kell nekem!!!
Lenyűgözve bámultam a tavat így kicsit el is vesztettem a fonalat, hogy miról beszélnek mellettem a többiek. De igazából az nem is volt fontos, szóval nem bántam a dolgot, had csacsogjanak csak! Nekem aztán mindegy!
+ Hmmm milyen mozdulatlan a víz, ez már szinte természetellenes!
Zavartan a partra sétáltam és beledugtam a kezem a vízbe... Majd rémülten kaptam ki, mert mintha valami megérintette volna...
Aztán megláttam a lény arcát a vízbe, mire ha nem vagyok ilyen tökös csaj sikítófrászba török ki./
- Azt a k**baszott k*rva! /kiabáltam, de mire a többiek odaértem már ismét fkete volt a felszín és nem látszott semmi./
- Ott volt egy fénylő guppi! /bámultam a vizet, hátha újra meglátom./
- Nos nem hiszem, nem élnek halak a tóba. A beiktatás pedig tényleg fontos, de ráér még szerintem. Amúgy itt lakunk, Wei a tóban él.
/Én csak bámultam rá. Hótziher, hogy én le nem megyek oda!!!

(38)

/A hirtelen káromkodásra felfigyelve, nem mást lát, mint Mulant aki volt a hangadó. Scarlet elfintorodik és nagy levegőt vesz, hogy ne adjon pár "fogmosási" tanácsot a leányzónak./
+ Hogyan lehetséges ez? Miért nem halt ki ez a förmedvény ebben a korban? +
/Ajkait összeszorítva próbálja magába tartani keresetlen véleményét a lányról és a kulturálatlan szóhasználókról. Aki felé fordul inkább, hogy ne ugorjon verbálisan Mulan torkának./
- Van valami búvárhajószerű szerkezet itt? Ugyanis nem látok sehol olyan bódét, ahonnan kilehetne kölcsönözni búvárruhát.
/Teszi fel a kérdést, és a magyarázatot is egyből tolmácsolja. Hiszen, nem érti a kulturált beszédet a fiú, bevallása alapján. Csak ha szöszállhasogatóan beszél./


{92}

/Láthatóan a másik kettő magas ívben tojik a fejembe, hogy olyan csecsén fejezzem ki magam, ahogy furanevű folyamatosan ragaszkodik hozzá. /
+ Pedig tényleg itt volt az a dög!
- Én bele nem merülök ebbe, amíg az az izé lent van! /siettem kijelenteni.
Az oké, hogy Sárkánynak lenni baró dolog lenne, de ha világító halkaka lesz belőlem, akkor tuti nem leszek sárkány...
Kedvem lett volna a nyomatékosság kedvéért az arcukba ordítani, de az Akikaki nevezetű megint pofázni kezdett, és olyan mondott, amire kissé megnyugodtam, így nem szóltam bele./
- Miért kéne búvárruha? Izé, elnézést, megint elfelejtettem... Nos látja azt a sötétebb részt ott a vízen? Nehéz észrevenni, de ha jól megfigyeli látja. Oda kell menni, az leviszi önöket a mélybe. Nem kell hozzá bemenni a vízbe. /A végét már nekem címzi.
Hát, ha nem kell a vízbe menni, akkor oké a dolog. Aztán rájöttem még egy logikai gikszerre./
- És addig hogyan jutunk el? /kérdeztem, amikor nagy szemmeresztés után láttam a fekete izét a vízen./
- Hát hajóval. /bökött egy mini lélekvesztőre a mólóhoz kötve./
+ Ez nagyon nem tetszik nekem....

(39)

/Scarlet Mulanra nézet, mint akinek nehezére esik tudomást vennie a lányról, halkan sóhajt és megadóan megereszti a vállát./
- Mi volt az, amit láttál? Mi nem vettünk észre semmit. Valószínűleg, ha ott volt, mostanra elúszót. De ha ott is van még, nem hiszem, hogy ártani akarnak neked.
+ Nem tettél semmit még ellene. +
- Ha veszélyes lenne lemenni a víz alá, feltételezem szólna, Aki úr erről, és nem hallgatná el előlünk.
/Néz jelentőségteljesen a férfira utolsó szavainál, majd visszafordul a lányhoz./
- Bár lehet, hogy az ilyen információkat még harapófogóval sem lehetne kiszedni belőle. Hiszen más információkat is, igen nehezen ad ki.
/Visszafordul a férfi felé. Meghallgatja szavait, majd a nem éppen bizalomgerjesztő csónak felé tekint./
- Nem meglepő, hogy itt a középkorban ilyennel utazik az ember. De remélem odalent, kicsit modernebb az életkörülmények, mert mi nem tudunk a víz alatt lélegezni.
/Pillanatra megáll mondandójába és a lányra néz./
- Legalábbis én nem tudok. Lehet, hogy Ön képes rá.
/Lassú, de határozott léptekkel indul el tovább./


{93}

- Egy ku... hatalmas világító valami!
/Aztán a többi szövegelésre csak elhallgatok és figyelek.
Én is gyanakodva nézem a pasit, aki idehozott minket és meg akar etetni a világító gupikkal../
- Természetesen szólnék! Nincs semmi a tóban, csak Wai lakhelye! Soha nem akarnám bajba keverni önöket! Soha!
/A szerencsétlen bolond láthatóan teljesen kikelt magából, de ezért még nem sajnáltam.. gyanús volt.
Ellenben amikor furanevű megindult én is mentem utána gyanakodva a lélekvesztő felé./
- Én sem tudok lélegezni a víz alatt... /motyogtam félhangosan.
A pasi is utánunk jött./
- Én tudok, de önöknek nem lesz szüksége rá. Ha elérték a fekete padkát onnantól már maguktól menni fognak a dolgok.
Körülbelül eddigre értünk el a csónakhoz, amire még mindig igen gyanakodva néztem, majd sóhajtva beszálltam. Megfogtam az egyik evezőt, és megszemléltem mennyire korhadt./
- Nah jó, részemről mehetünk. /néztem fel furanevűre.

(40)

/Szkeptikus arckifejezéssel nyugtázza csak a férfi szabadkozó mondatát, semmi egyébbel.
Lassan halad, így Mulan előbb oda ér és bele is ül a csónakba. Még egy utolsó pillanat erejéig oda fordul Aki felé./
- Ha jól értem ön nem jön velünk.
/Vissza fordul, hogy lássa hova lép és ül le. Háta mögé intézi szavait./
- Ebben az esetben, köszönjük a segítséget és viszont látásra Aki-san!
/Rápillant Mulanra./
- Ne evezzek inkább én? Hosszabb a karom.
/Nézi az evezőket és a lányt, majd a céljuk felé tekint./


{94}

+ Kilégzés... belégzés.... kilégzés... A JÓ BÜDÖS K*RVA ANYÁDNAK HOSSZABB A KARJA!!!
Azt hiszem, ha a harag termonukleáris fegyverré alakulna spontán módon, akkor én ebben a pillanatban töröltem volna el a föld színéről ezt a szánalmas várost, vagy minimum a fél bolygót...
Eddig azt hittem ha kicsit igyekszem, majd megbékélek furanevűvel, de ebben a pillanatban vendettát fogadtam.
+ Neked annyi...
A srácra villámló szemekkel nézhettem, mert kissé elhalt a hangja a végére./
- Nem ön téved kisasszony, önökkel tartok, egy darabig legalábbis. Amíg célba nem érnek.
/Aztán megfogta a hajó orrába erősített kötelet, belegázolt a vízbe... Amitől mellesleg a hideg rázott félőrült haragos állapotba is.. Aztán hirtelen átváltozott. Egy pillanat alatt egy óriási fehércápa volt a vízbe, aki pengeéles fogaival valahogy ráharapott a kötélre és nekiállt húzni minket befelé a vízbe..
Köpni-nyelni nem tudtam a döbbenettől, ahogy villámgyorsan haladtunk a fekete izék felé.
Végül csak fortyogó pillantással a furanevűre néztem./
- Úgy tűnik nem lesz szükség a hosszú karjaidra.. /mondtam gunyorosan./

(41)

/Megkapaszkodott a csónak peremébe egyik kezével, míg a másikkal maga mellett a deszkába, amire ráült. Meglepte őt is, hogy írtelen a semmiből egy hatalmas fehér-cápává változott Aki, de igyekezett nem kimutatni. Nem akarta megsérteni bámulásával./
+ Soha nem láttam még élőben cápát. +
/Magában elfintorodott a gondolatán./
+ Főleg nem olyant, aki nem akar bántani. Megenni. +
/Halvány mosoly jelenik meg arcán./
- Talán pont desszertnek szánja.
/Mondja Mulannak a kartémára, a választ. Vállat von, mintha nem igazán érdekelné, hogy megeszik e, vagy sem./


{95}

/A morbid viccre csak felvonom a szemöldököm, majd előre fordulok. Kicsit kell is ez, hogy ne akarjam felpofozni, meg a tájra is kíváncsi vagyok...
Ekkor valami fényt látok meg a vízen. Már elég közel vagyunk a fekete izéhez, szinte át tudnék ugrani, amikor a fehér cápa hirtelen alámerül... A kötél kisiklik a szájából és őrült hánykolódás közepette alámerül... Majd a felbugyogó vér vörösre festi körülöttünk a vizet.
Megdöbbenek, de nem hiába éltem már át annyi bunyót, elég hamar magamhoz térek. Ugranék, aztán mégis hátrafordulok és elkapom furanevű kezét./
- Most nincs időnk másra! Gyere utánam! Át kell ugranunk arra a fekete valamire, vagy egy az izé leránt minket is a hajóval együtt!
/Az adrenalin kitisztítja az agam és biztos vagyok benne ez a jó döntés./
- Gyerünk, gyorsan! /fogom meg a kezét és ha nem ellenkezik magam után húzom, majd átugrok a fekete köröcskére.
Tigrisbukfencben érkezem, majd akár valami igazi ninja gyorsan felpattanok és ha a furanevű még nem jött integetek neki, hogy jöjjön gyorsan. Közben aggódva pásztázom a vizet./

(42)

/Csendes merengéséből, hirtelen a csuklóját átfonó kéz zökkenti ki. Nem érti a hitelen események sorozatát, de ösztönösen cselekszik. Érzi, hogy ez így helyes. Ugrik a lánnyal együtt, bár meglehet, hogy ő nem érkezik olyan kecsesen és ügyesen a fekete körre. Mulan szavait ugrás közben fogja fel, pedig soha nem volt az a típus, akire a lassú felfogású jelzőt mondták./
+ Mi lehet az az izé? És mi lehet ez a fekete valami?! +
/Talpra érkezik, kicsit meg is bicsaklik a bokája emiatt. Felszisszen és magzatpózba görnyed össze./
- Mi történt Akival?
/Kérdezi Mulant vékonyka hangon, elnyomva gyomrából feltörő szitkozódás helyett./


{96}

/Szerencsére a másik nő követ engem amikor megragadom a csuklóját./
+ Hála az égnek mégis van egy kis ész abban a tudálékos fejében!
/Amikor kecses érkezésemből fölállva körülkémlelek. A víz vörös habbal telítődött előttünk, és néhol, mintha cápadababok úszkálnának... aztán hirtelen egy uszony felbukkan, ami a szemem láttára alakul át egy kicsi emberi lábbá.. /
+ Öcsém de baró!!
/Amikor látom, hogy a furanevű nem mutat túl nagy aktivitást leguggolok mellé... +sajna nem túl sokat kell süllyednem + és kissé izgatott hangon kérdem meg, és közben még még amúgy körbe-körbe nézek./
- Minden oké veled? /nézek a lábára, ha láthatóan azt fájlalja. Majd a kérdésére válaszolva hozzáeszem./
- Akit pedig valószínűleg megették a világító guppik, amikre amúgy már a parton felhívtam a figyelmeteket... /mondtam csak enyhén számonkérő hangon./
+ ÉN tényleg szóltam...

(43)

/A közönyös hangvétel, hogy épp az orruk előtt halt meg egy emberi lény, azaz alakváltó, felbosszantotta és egyben el is keserítette. Bőrszíne újra elkezdett szürkévé válni, akárcsak legutóbb amikor veszélyben érezte magát. Bőre megkeményedett, bár még nem volt olyan erős, mint az igazi kitin, de alakult./
- Aki, meghalt?
/Teszi fel a kérdést, hiszen nem akarta elhinni./
- Ha ő, tudott a lényekről, akkor miért nem szólt? Miért ment bele a vízbe?
/Tette fel hangosan a kérdéseket, melyekre nem tudott magyarázatot találni. Értelmetlen volt az egész cselekedete így!/
- Biztos, hogy meghalt?
/Néz fel Mulanra. Próbál ülő helyzetbe kerülni. Megnézi a fájó részt és halk sóhajjal konstatálja, hogy még mindig nem egy atlétikai olimpiai bajnok./
- Egyébként, most hogyan tovább Mulan?
/Néz a csónakra, a véres-cafatos vízre és az alattuk elterülő fekete körre./
- Most itt vagyunk a... hol is? Slamasztikában?! Ha nem jutunk ki innen, akkor akár meg is ehetnek minket is azok a guppik, vagy mik.
/Kicsit eltűnődik./
- Lehet, ez a tányérjuk.


{97}

/A totál idióta és értelmetlen első kérdésére csak felvonom a szemöldökömet./
- Nem lehet, hogy életben van, csak elhagyta a lábát /bökök az úszkáló végtag felé/ meg úgy jó pár liter vérét...
/Azt csak sóhajtva konstatálom, hogy most hirtelen nekem kéne itt a nagy agytrösztnek lennem, de csóró csajt láthatóan megviselte ez a kis balhé, szóval kivételesen cukiaranyos leszek, és majd válaszolgatok én. Persze mondjuk ennyi vért én is rég láttam, de ez a srác mégis csak idegen volt, szóval nem hat meg a dolog különösebben./
- Szerintem nem tudott róluk. Annyira senki nem lehet hülye, hogyha tud róluk belemegy a vízbe... Ő is hülyének nézett, amikor mondtam, szóval szerintem nem tudta, hogy itt vannak.
/A csak depressziós kétségbeesés küszöbén álló szarságaira rá se hederítettem, csak felálltam + növekedve vagy durva 1 m-ert! + és még egyszer körbe néztem.
Aztán dobogni kezdtem a fekete izén. Az egészen üregesen kongott./
- Hmmm szerintem ez nem tányér. Valami van alatta.
/Letérdeltem és próbáltam valami kilincset, vagy ilyesmit találni. Szerintem hülyén nézhettem ki, amint ott csúsztam másztam, de végül meglett! Kicsi tenyérnyomat volt az egyik sarokba és amikor rátettem a mancsom, mintha megcsípett volna, de aztán egy részen odébb ment a fekete talaj./
- Üdv Csodaországban Aliz. /vigyorogtam a másik nőre, aztán amikor láttam, hogy nem igazán akar fölállni, odamentem és amennyire tudtam segítettem föltámogatni./
+ A végén még tényleg szociális munkás lesz itt belőlem!
- Gyere, menjünk le, mielőtt tényleg halkaja lesz belőlünk. /indultam meg a sötéten ásító lépcsősor felé. Nem különösebben érdekelt, mi van odalent, világító halszarrá válásnál bármit szívesebben vettem./

(44)

/Elfintorodik a cinizmuson, amit válaszul kap. De nem teszi szóvá. A négykézlábra ereszkedő lányt figyelve, szeme sarkából észreveszi a lejáratot, ahogy az kinyílik./
- Jó talán mégsem tányér. De azt hiszem, te nem vagy nyúl! Így én nem vagyok Aliz.
/A felállásba segédkező lányba kapaszkodik, majd először kicsit, majd teljes testsúlyával nehezedik rá fájó lábára. Utóbbit nem tartja jó ötletnek, mert még jobban bele nyilall a fájdalom, viszont nem hagyja, hogy a lány vezesse./
- Köszönöm! Innen már menni fog egyedül is.
/Mondja, majd elindul a lányt követve lefelé a lépcsőn./
+ Nyugodj békében Aki! +
/Pillant vissza még a cafatokra, miközben egy apró fohászt mond, lelked üdvéért./


{98}

- Hát valóban eddig tigris voltam inkább, de ebben a hülye világban ki tudja... /vonom meg könnyedén a vállam. Aztán széles mosoly ül ki az ajkamra./
- Viszont rád illik az Aliz, olyan Alizos vagy... /vigyorgok. Ezennel eldöntöttem, hogy Aliznak fogom hívni...
+ Azt legalább ki tudom mondani és szép helyes rövid szavacska! +
Amikor elhárítja a segítséget könnyeden elengedem./
+ Én bizony nem fogok itt karatézni veled kisanyám, hogy cipelhesselek! Ha mindenképp szét akarod cseszni a lábad, hát tedd! A szociális munkási beállítottságomnak is van határa...
/Szóval végül megindultam lefelé a sötétben. Azt hittem lesznek majd valami fáklyák, vagy ilyesmi, de sehol semmi nem volt. Ennyire még életemben nem vakoskodtam.
Amikor elfogyott a fentről besütő fény már a falba kapaszkodtam, hogy ne zúgjak le a lépcsőn... mire a tenyerem nyomán zöld derengés ébredt a falon!! Csak döbbenten bámultam a foszforeszkáló tenyérnyomom./
- Húú de baró! /vigyorogtam tovább és nekiálltam összetapizni a falat, hogy lássunk valamit./
- Élsz még Aliz? /néztem közbe hátra most, hogy láttam végre./

(45) *Hehe, már csak harminc... *

/Lassan lépésről-lépésre halad lefelé, nem akar elesni a sötétben és a fájó bokája is hátráltatja kicsit.
Szemei furcsa mód így is alkalmazkodnak a félhomályhoz, pedig azt hitte, hogy a skorpióknak nem olyan a látásuk, mint az emberé. Érzékeli a zöldes tenyérlenyomatot és el is mosolyodik, ahogy látja Mulant játszani./
- Igen élek, Nyuszi!
/Feleli Mulannak, majd folytatja a lépcsőzést./
+ Vajon kívülről is látszik ez a fény? Mik lehettek azok a "guppik", amik szétszedtek egy fehér-cápát, és miért bántották? +
/Ő is a falba kapaszkodik, hogy oda vezesse el a súlyának egy részét, mikor lép./
- Szerinted milyen mélyre kell menni, hogy vége legyen a lépcsőnek?


{99}

+ Nyuszi?? Esküszöm, mintha leszbi lennék... Nah mindegy, akkor is Aliz lesz, ha cserébe Bojtos Rózsaszín Papucsnak fog hívni. Uff én beszéltem!
/Élvezem, ahogy a tenyerem nyomán zöld fénypászmák kélnének, így már szinte tökéletesen látok a félhomályban.
Aliz kérdésére hátra fordulok./
- Fogalmam sincs... talán teszünk egy sétát Dante poklának guppis változatában.
+ Hé nem kell úgy bámulni! Némi irodalmi ismeretem nekem is van!
/vontam meg vigyorogva a vállam. Ez a gondolat nem volt vicces, de a vigyor mögé minden más érzést el lehetett rejteni. Mellesleg k*rvára kezdett elegem lenni ebből a végeláthatatlan lépcsőből. Sőt attól is herótom volt, hogy paráztam a hülye guppiktól.../
- Viszont ha már így évezredekig lépcsőzünk, arra kíváncsi lennék Alíz, hogy mi volt az, amit elhagytál, és olyan fontos, hogy egy ilyen rohad helyre is elgyere, hogy megtaláld? /kíváncsiskodtam, hogy eltereljem a figyelmem./
- Nem muszáj válaszolnod, ha nem akarsz. /tettem még utána könnyedén, mint akit nem is érdekel./

(46)

/Beletemeti arcát a kezébe, mikor meghallja a reformitott művet./
+ Egek! Hova kerültem!? +
/Megingatja fejét, de kénytelen elmosolyodni ezen./
+ Remélem csak álmodom! +
/Követi Mulant lefelé az ismeretlenbe. Lábába -minden egyes lépésnél-, bele nyíllal a fájdalom. Pár perc múlva meg kell állni, hogy újabb erőt vegyen magán./
+ Valamivel rögzíteni kellene, hogy ne mozogjon annyira. +
/Hogy elterelje a fájdalomról gondolatát, inkább felel Mulan kérdésére./
- Egy barátomat vesztettem el. Úgy volt, hogy együtt megyünk a parkba, de mire leértem, már csak egy levél várt rám, hogy előrement.
/Visszagondol Tessára és a homokebre./
+ Remélem Khar, te vigyázol rá! +
/Tovább folytatja útját lefelé./
- És Te, miért vágtál neki ennek az útnak?
/Ha már beceneveket adtak egymásnak, úgy gondolta, hogy tegezheti a lányt./


{100}*he-he már csak ötven... *

/A magyarázatára csak biccentek, habár az hótziher, hogy én senki fia borjáért nem szenvedném el ezt a herce-hurcát... Csak saját dicsőségemre.. ilyen egyszerű és nagyszerű a képlet./
+ Vajon elmondjam neki? Miért ne... Főleg egy finomított verzióból nem lehet baj..
- Nos én próbálok olyasmi lenni mint régen. Pontosabban csak erős akarok lenni, k*rva erős... és az a szamurájfazon azt mondta ha eljövök ide, az az akárki segít majd nekem.
/Könnyeden megvonom a vállam, mintha ez az egész nem számítana semmit./
+ Pedig mennyire akarom... milyen félelmetes hatalom lehet egy sárkány hatalmas testében? Milyen lehet tüzet okádni? Vagy amikor kemény pikkelyeiden kicsorbulnak a kardok? Jah és felfalnék minden hercegnőt...
/Olyan szélesen vigyorogtam, hogy lassan félni kezdtem tőle, hogy leesik a fülem, ha így folytatom tovább.
Ekkor azonban valami elterelte a figyelmem. Odalent mintha fény derengett volna fel./
- Héj Aliz, te is látod a fényt? /kérdeztem, hogy nem csak az én szemem káprázik-e.../

(47)

/Lépésről lépésre, lépcsőről lépcsőfokra halad lefelé. Mulan önző célja miatt cseppet sem haragudott. Hiszen valahol, Ö maga is önzőségből csinálta. Jó volt beszélgetni Tessával, jó volt érezni, hogy valaki a barátja és ezt akarta vissza szerezni./
+ Erős? Mi az igazi erő? Hiszen Aki is erős volt. Legalábbis nem lehet azt mondani egy fehér cápára, hogy gyenge. Igaz, mindig van egy nagyobb hal! +
/Tűnődött el a dolgon. Mulan szavaira visszatér a valóságba, gondolatai mélyéből./
- Igen, én is látom. De remélem nem guppik!
/Fintorodik el a gondolattól./


{101}

/Kissé ideges arcot vághatok, amikor a zavaró mondatot meghallom a hátam mögül./
+ Nah igen, tényleg mi van, ha guppik? És persze engem küldött előre... nem is olyan hülye a csaj, mint amilyennek látszik...
/Csendesen haladtam lefelé, a talpam szinte semmi zajt nem csapott. Éreztem, ahogy egyre könnyedebben a lépteim... Most tudatosan tettem az egészen. Most nem fájt. Elég sokszor megtettem már és most olyan volt, mintha átolvadnék az egyik formából a másikra valami tiltott-titkos tánc következtében...
A tappancsaim semmi zajt nem adtam, ahogy zsákmányra lesve lopakodtam lefelé...
Odalent azonban nem voltak guppik, csak egy újabb boltíves pincéhez hasonlatos folyosó. Itt már fáklyák függtek a falon. Az egyik irányból víz szagát éreztem.
Hatalmas fejemmel +oh milyen csodálatos érzés! + intettem Aliz felé aztán megindultam a vízzel ellenkező irányba./
+ Kapjátok be guppik!

(48)

/A fájdalom bokájában, már szinte megszokott, mire leér. Körbenéz a kifáklyázott folyóson, de semmi szokatlant nem lát a tigrisen kívül. Sem guppit, sem más lényt./
+ Remélem Aki, nem szenvedtél sokat! Sajnálom, hogy miattam kellett meghalnod! +
/Lehunyja szemeit, de egyből fel is pattannak, mert maga előtt látja a véres cafatos vizet, a felszínen úszó lábat, ha becsukja./
+ Ez nem lesz így jó! Eltűnik, meghal? Mi következik ezek után? +
/Követi a tigris testbe zárt nyulat./


{102}