Boltszint

by **Lynarin Seeragic** Hétf. Aug. 30, 2010 11:45 pm

Ide jöhetnek a boltok, ha dolgozol egyben, vagy magad alapítasz egyet, akkor az ide jöhet.
pl.:
3. Kerület - Micimackó varázskuckója. Razz

by Vendég Szomb. Nov. 20, 2010 8:48 am

/Végig mentem a Fősugárúton jól körülnézve, hátha megtalálom azt a boltot amit keresek. Meg is találtam. Mikor beléptem a bolt ajtaján körülnéztem. A pultnál egy csinos fiatal lány állt, talán 24 éves lehetett. A boltnak az volt a neve, hogy Vérkereskedés, és a nevéhez illően mindenféle vér volt. Külön macska, kutya, ember, hüllők, rágcsálók és még sokféle. Oda mentem a pultnál álló lányhoz./
-Szia! Tudsz adni valami viszonylag olcsó, de finom vért? /Kérdeztem./
-Persze. /Kisétált a pult mögül és a macska vérnél állt meg./ -Ez Perzsa macska vér. Elegáns a macska pikáns a vére. /Mosolyodott el a saját szójátékán és a kezembe nyomott egy üveggel. Kifizettem és kimentem az üzletből szerintem ez a mennyiség elég lesz egy hétig. Végig mentem a Fősugárúton és vissza mentem a saját tüskémbe, lepakoltam és vissza jöttem a városba./

(13)

by **Lynarin Seeragic** Csüt. Ápr. 28, 2011 7:37 am

Egy hangulatos kis boszorkánybolt, ahol mindenféle füvek, meg egyéb vackok vannak. Ha belépsz az egyik sarokból egy asszony libben elő, macskával a vállán.

by **Lathspell Solannis** Pént. Ápr. 29, 2011 9:43 pm

+ Hogy lehet egy ilyen lány erősebb egy vámpírnál?
/Kérdezem magamtól. Érzem, hogy szorítása erősebb lesz. A sötétségtől nem ijedek meg, a lány azt mondta segíteni akar, és amúgy is, egy álomban nem történhet semmi baj. Mindent beborít a sötétség, nem látok semmit, de érzem, hogy a lány húz maga után./
+ Ez az árnyék talán a nap elől véd meg.
/Lassan teljesen elvesztem tájékozódó képességemet. Már csak saját gondolataimmal foglalkozom, és azzal az új dallal, amit éppen elkezdtem költeni pár napja. Ahogy csengetést hallok az árnyak elkezdenek lefolyni rólam. Elsőre azt hiszem vége ennek a furcsa álomnak, és otthon vagyok, de ahogy elkezd tisztulni a kép, rájövök, hogy ez nem így van. Az egész kissé gyenge megvilágítású helyen levendulaillat terjeng. Körülnézek a sok kacat között, majd a lányon állapodok meg./
- Hol vagyunk?
/Kérdezem nyugodtan. Nem izgulok, nem félek, bár lehet, hogy lenne okom rá. A szomjúságom újra kezd erősödni, kezemet újra ökölbe szorítom, hogy ne remegjen./

(5)

by **Caridwen** Pént. Ápr. 29, 2011 9:54 pm

- A nénikém boltjában. /közli mosolyogva. Az utolsó szótagok ahogy elhagyják az ajkát megjelenik a bolt tulaja, egy középkorú cigányasszony a vállán fekete macskával. Észreveszed, hogy a macskának és a nőnek ugyan olyan színű a szeme./
- Drága hugom, hát te meg kit hoztál ide? /Az asszonyság szinte az arcodba nyomja az orrát és alaposan szemügyre vesz. Mielőtt a lány megnyikkanhatna, kissé hátrébb lép és folytatja./
- Hát nem megmondtam, hogy ne hozz a boltba mindenféle jött ment zsiványt? Hát nem elég nekem a bajom, hogy azok a fránya hidegvérűek engem keresnek ország világ előtt? Hát nem elég hogy a szerencsétlen vámpírkirály kis nőcskéje a városban van? Éppen ilyenkor kell neked idehoznod egyet közülök??? A sírba viszel te leány! /Az asszony villámló szemmel néz a lányra, akinek a lábánál az apró kutya ugatni kezd, majd morogni, mire a macska visszafúj rá. Amig néhány másodpercig levegőt vesz az asszony, a lány a szavába vág./
- Azért hoztam ide, mert különben meghalt volna! Odakint tűz a nap, ő meg ott ácsorgott, mint akit nem zavar a fény! Mégsem hagyhattam meghalni!
- De hiszem már halott!
- Badarság! Akkor sem hagyhatom a bajban! Csak hagyd hogy itt maradjon kicsit, meg adj neki egy kis vért, tudom hogy van valahol...
- Szó sem lehet róla! Felőlem maradjon, de az én készleteimből nem kap! Ha vért akarsz adni neki, adj a sajátodból! /közölte az asszony sziszegve, aztán elviharzott.
A lány sötét bőrét elfutotta a pír és zavartan nézett rád./
- Kérlek bocsáss meg a nénikémnek, kissé hirtelen teremtés.

by **Lathspell Solannis** Szomb. Ápr. 30, 2011 12:31 am

/Sután bólintok a lány válaszára./
+ Ezzel nem mondott valami sokat...
/A szavai után meg is jelenik az emlegetett, vállán egy macskával. A szomjúság tüze egyre jobban perzseli torkomat. Szememet lehunyom egy kicsit, úgy hallgatom a veszekedést. Kicsit összezavar a dolog, de mielőtt feltenném magamban a kérdést, a fiatalabbik válaszol is./
+ "Mégsem hagyhattam meghalni!" Meghaltam volna? Most akkor megmentette az életem?
/Kérdezem magamtól. A szememet kinyitom./
- Ha vért akarsz adni neki, adj a sajátodból!
/Mondja az asszony. Ha képes lennék rá, én is biztos elpirulnék. Megvető szemmel nézek a nő után, majd a lányhoz fordulok. Ahogy a szemébe nézek, a szemfogaim újra nőni kezdenek. Kezemmel a szám elé kapok, lenézek a földre, majd be is csukom szemem. Próbálom visszafogni magamat. A fájdalom nem nagyon zavar, a néha-néhai ér felvágáskor már megszoktam. Mostanában már kezdek leszokni erről a hajlamomról, egyszer lehet hogy túl mélyre vágok, és elvérzek... Miután fogaim eredeti méretükre csökkennek, és a zúgás is kezd elmúlni a fejemben, kinyitom a szemem, és a lányra szegezem./
- Hogyhogy üldözik a nénikédet a vámpírok?
/Kérdezem halkan./
- Vért meg.. majd szerzek valahol.
/Mondom, szemeimmel most már fekete cipőm orrát szemlélgetve./

(6)

by **Caridwen** Szomb. Ápr. 30, 2011 3:19 am

/A lány beletúr hosszú sötét hajába, majd idegesen leül egy elegáns régies ládára./
- Nos... ez egy hosszú és titkos történet... Habár, igazából már teljesen mindegy. A nénikém már úgyis kidühöngte magát, szóval akár el is mondhatnám...
/Vett egy apró levegőt, lehunyta a szemeit, és kissé hátradőlt, a kiskutya fölugrott az ölébe és összegömbölyödött. Csukott szemmel kissé színtelenebb hűvös hangon fogott bele a mondandójába./
- A családom nagyon régi.. Azonban mindig rejtőzködtünk. Varázslók vagyunk, illetve mi a nagynénémmel boszorkányok. Van egy furcsa képességünk, amit a vámpírok kedvelnek... illetve, nos amire igen nagy szükségük lenne. Az előbb azt használtam, amikor idehoztalak. Tudjuk manipulálni az árnyakat. A vámpírokat ez kimondottan érdekli, főleg hogy ennek segítségével nincsenek kitéve a napfénynek. Egy ideje eltűntünk a színről, mert kezdtük úgy érezni hogy már csak a vámpírok szolgái vagyunk, afféle naptakarók.
/Itt kinyitotta a szemét, a kékeszöld tekintetben örvénylettek az érzelmek, főleg a harag és a csalódottság. Aztán odasétált és feléd nyújtotta a csuklóját./
- Tessék igyál, nem akarom, hogy nekiess az első szembejövő embernek.
/Látszik, hogy komolyan gondolja, bármilyen meglepő is. A vékony csukló olyan törékenynek és egyben hívogatónak tűnik az orrod előtt... hirtelen az egész bolt levendulaillata felerősödik, és elvegyül a lány orgonaillatával, amit most erősebben érzel, hogy közel lépett hozzád./

by **Lathspell Solannis** Szomb. Ápr. 30, 2011 3:58 am

/A lány leül, én pedig állva maradok. Figyelmesen hallgatom végig a történetet, szomjúságom most eléggé tűrhető, de félek, hogy a következő alkalommal már nem tudom visszafogni magam, és lehet, hogy én járok majd pórul. Miután elmondott mindent, amit szeretett volna, odalép hozzám, és odanyújtja csuklóját. Szavaira felnézek a szemébe. Érzem, hogy fogaim újra megnyúlnak. Hálás pillantásom után a csuklójára nézek. Egyik kezemmel óvatosan megfogom a kezét, másikkal az alkarját. Kissé zavartan hajolok közelebb csuklójához./
+ Először iszok vért...
/Ezzel a gondolattal mélyesztem bele fogamat csuklójába. A mámoros érzés, az üdítően finom vér íze önti el tudatomat. Olyan eufórikus hangulat uralkodik el rajtam, hogy úgy érzem megállni is alig bírok. Csak iszom és iszom az életben maradáshoz szükséges nektárt, majd hirtelen észhez kapok./
+ Ha túl sokat iszok, lehet, hogy rosszul lesz.
/Gondolom, és lassan elengedem./
+ Ha túl sokat ittam volna, úgyis ellenkezett volna már.
/Nézek fel rá. Nem tudom, hogy a sebével mi legyen, gondolom ő el tudja állítani a vérzést, ha már egyszer felajánlotta./
- Köszönöm...
/Mondom halkan a cipőm orrát vizsgálva. Ez a sok érzés és élmény szinte biztossá tett, hogy ez nem valami furcsa álom, hanem tényleg megtörténik velem./
- Amúgy.. most hol vagyunk egyáltalán? Mi ez a hely? Mi ez az egész?
/Kérdezem értetlenül, lassan felismerve az igazságot./

(7)

by **Caridwen** Szomb. Ápr. 30, 2011 4:56 am

/Amikor elengeded a kezét, láthatod, hogy kissé megszédül, illetve elveszti az egyensúlyát. Hátralép egyet, majd a dobozon landol ismét. Párszor megrázza a fejét, mintha próbálná összeszedni magát. Amikor kinyitja a szemeit és szemügyre veszi a csuklóját, látszik rajta hogy sápadtabb mint eddig. Ráhelyezi a másik kezét a sérült csuklójára, és most nyugodtan szemügyre veheted, amint a tenyeréről árnyak folynak alá és karperecszerűen körbe veszik a sebet. Egészen olyan, mintha valami sötét csuklószorító lenne rajta. Amikor ezzel végez, rád néz. Először kissé zavartan, mintha még nem lenne teljesen tiszta a tudata, aztán kissé elpirul, majd ismét fejet ráz és csak akkor szólal meg./
- Hogy érted, hogy hol? Hát még itt a boltban. H'Sekiratban, a fővárosban. Vagy hogy értetted?
/Aztán elkerekednek a szemei és újra végigmér./
- Te csak nem azok közé tartozol, akik a múltból jöttek?? Hiszen de buta vagyok! Ott voltál annál a boltnál! Jaj szegény, hiszen biztos teljesen össze vagy zavarodva!
/Hirtelen akar fölállni, de a lábai összecsuklanak és elesik. feltornázza magát ülő helyzetbe, de nem mozdul, szorosan lehunyja a szemeit és mintha erőt próbálna gyűjteni./

by **Lathspell Solannis** Szomb. Ápr. 30, 2011 5:45 am

/Kíváncsian figyelem a lány ténykedését, majd felteszem a kérdésem. Az első válasz után újra kérdezek./
- H'Sekiratban?
/Nehezen birkózok meg a városnév kiejtésével. Nem értem, hogy a lánynak miért fontos az, hogy a boltnál voltam, hogy mi az, hogy a múltból jöttem, hogy kik jöttek még a múltból? Mielőtt a lány elesne, elkapom. Nem tudom mióta van ilyen reflexem, talán a táplálkozás teszi. A kedves segítőt visszaültetem a ládára./
- Jól vagy?
/Érdeklődöm, majd a válasz után elkezdem kérdezgetni azt, ami bennem felgyűlt, az átjövetelem óta./
- Na szóval most hol is vagyunk pontosan? És mit jelent az, hogy én most vámpír vagyok? És most mennyit írunk, hogy azt mondtad, hogy a múltból jöttem?
/Kezdem. Hagyom levegőhöz jutni a lányt./

( 8 )

by **Caridwen** Vas. Május 01, 2011 3:54 am

/Amikor sikeresen elkapod és leülteted, kis ideig még vár, mielőtt válaszolna, igyekszik összegyűjten a gondolatait. Ezalatt a láda teteje felemelkedik, felnyomja őt is, és valami fekete szivárog elő belőle. Pár perc alatt előfolyik, és mintha egy tintaszerű pacából álló valami néz rátok tintaszerű szemeivel.
a lány felsikkant, majd felé nyújtja a kezeit./
- Aster, gyere ide gyorsan!
/A csúf árnylény fölfolyik alányra, belekuporodik az ölébe, mint nemrég a most dühösen morgó kutyus és elégedetten gomolyog. A lány megcirógatja, mire mintha még drombolna is. A lány bocsánatkérően néz rád, de máris mintha jobb szinben lenne, amióta az árnylény az ölében van./
- Elnézést, Aster kissé neveletlen. Nos, azt hiszem, jobb lesz ha leülsz.
/Vár egy pillantot, majd belekezd./
- Nos, 2900-at írunk, ez itt H'Sekirat városa. Tudod, nem is olyan régen két lány jelent meg a mi világunkban különös képességekkel és mesékkel, azt próbálták beadni a népnek, hogy a múltból csöppentek ide valami régiségboltban. Mint kiderült így is történt. Aztán volt egy kis szünet, de manapság egyre többben jönnek át ide hozzánk a múltból. Nem tudom miért, vagy hogyan, de megtörténik. Azt hiszem, te is a múltból származol, igaz?
/kedvesen és megértően néz rád, de hagy pár perc nyugalmat, hogy felfogdd a dolgokat./
- Ha bármi kérdésed van, válaszllok, amire tudok.

by **Lathspell Solannis** Vas. Május 01, 2011 5:13 am

/Kíváncsian figyelem a árnyéklény előbújását. Kicsit döbbenten nézek, majd megnyugszok, mikor a lány magához hívja. Először nem tudom hova tenni a Aster felbukkanását. A lány szavaira keresek egy ülőalkalmatosságot, amin kényelmesen el is helyezkedek, úgy hallgatom a segítőmet. Ledöbbenek azon, hogy 2900-at írunk./
- Igen, én is a "múltból" jöttem. /Válaszolom a kérdésre egy kis idő után, majd még egy kis szünet után újra kérdezek./ - Valahogy vissza tudok jutni? /Kérdezem, bár igazából tök nem érdekel az "előző életem"./
+ Itt talán mindent újra kezdhetek... csak egy valamit nem...
/Gondolok vissza halott barátnőmre, tekintetem egy kicsit elsötétül, majd mintha misem történt volna, újra a lányra emelem szemeimet./
- És most mihez tudok kezdeni? Hova tudok menni? Egyáltalán... /Itt egy kicsit elgondolkozok./
+ 2900-at írunk... A világnak már rég teljesen le kellett volna pusztulnia. Mindennek rég ki kellett volna halnia, hisz ekkora természetszennyezést nem élhetett túl minden. Ráadásul a kontinensvándorlásnak is folytatódnia kellett...
- Hogyan néz most ki a föld? Milyen városok maradtak meg, és keletkeztek? /Kérdezem már-már kétségbe esve./
- És... Itt milyen zenét hallgatnak az emberek? /Kérdezem, számomra talán a legfontosabb kérdést.../

(9)

by **Caridwen** Szomb. Május 07, 2011 9:12 pm

/A lány csendesen a ládán ücsörögve hallgatja végig minden szavad. Látszik rajta hogy figyel. Aster csendesen gomolyog a kezében, de mintha két sötétebb pont az árnytestében, a két szeme rajtad csüngene./
- Nos nézzük csak. Nem hiszem, hogy vissza tudnál jutni, sokan próbálták már, de eddig senkinek nem sikerült.
- És hogy hogy néz ki most a Föld? Hát persze... elégre te jó régen nem láttad. Na nézzük csak.. /Azzal föláll, és stólákat meg régi ruhákat kezd szétszorni az egyik ládából. Már derékig eltűnt benne, amikor sugárzó arccal a kezedbe nyom egy térképet./
- Tessék, így néz ki most a bolygónk. Minden fajnak egy saját városa van, azok vannak feltüntetve ajta, plusz középen a főváros. Vannak apróbb embertelepülések is, de azok nem túl nagyok, vagy fontosak.
/Aztán visszaül a ládára és magához hívja Astert./
- És hogy milyen zenét hallgatnak? Hűhaaa... nos ezerfélét. Jómagam is zenészféle lennék, illetve énekelni szoktam. Igazából kedvesek az utcazenészekhez manapság.

by **Lathspell Solannis** Szomb. Május 07, 2011 11:59 pm

/Kicsit aggaszt az árnyéklény tekintete, de próbálok tudomást sem venni róla. Közömbösen ér a tény, hogy nem juthatok vissza. Türelmesen várom, amíg a lány előás egy térképet egy ládából. A ruha és kacathalmok fölött átveszem a térképet. Gyorsan futtatom végig szemem a térképen. Próbáltam valami ismerős helyet keresni. Semmi. Az új környezet egyáltalán nem hasonlít a "régi" világra./
+ H'Sekirat. Most itt vagyunk. A főváros... /Gondolom. Még egyszer átfutom az információforrást, majd visszaadom a lánynak./
- És... /Kezdem, de megállok gondolkodni./ Most hogy vámpír vagyok... /Ezt furcsa volt kimondani./ ...Hova tudok menni? Vagy egyáltalán mit szabad, és mit nem? Vannak akik meg akarnak ölni, vagy eltűrik a vámpírokat? /Még annyi, de annyi kérdésem lenne.. Akár egy kisfiúnak, aki éppen tapasztalja a világot. A kifogyhatatlan kérdésözön, hogy "ez miért van?", "ez mire jó?", "ez mit jelent?". Annyi mindent kérdeznék, és úgy érzem olyan kevés az idő. A sok rohanás. Ideges vagyok, hogy most mégis mi lesz. Már nem tudom mihez kötni magam, végleg elveszettnek érzem magam. Mehetnékem van, de mégis maradok, mert sok dolgot meg kell tudnom. Legszívesebben inkább kirohannék a világból, anélkül, hogy bármit is tudnék, bármiben is biztos lennék. De türelmesen várok a lány válaszaira, hogy aztán újabb kérdésekkel árasszam el./

(10)

by **Caridwen** Vas. Május 08, 2011 6:45 am

/Nem veszi át a térképet, jelzi, hogy nyugodtan nálad maradhat./
- Nos, ha arra gondolsz, Necradit a vámpírok városa, oda elmehetsz ha gondolod. És természetesen sokan nem szeretik a vámpírokat, de csak úgy nem fognak ezért megölni, habár a vérfarkasokat jobb ha elkerülöd és a vadászokat is. De sok új vámpír érkezett mostanság úgy tudom, az ő ügyüket Lynarin intézi a tanács előtt. Tudod, ő az elsők között jött a múltból. Én még nem találkoztam vele, de kissé bogaras nőként emlegetik, habár már az is fura hogy félig vámpír. Van még valami esetleg?
/Aster hirtelen megindul, és egy pillanat múlva már a te öledben ücsörög, illetve gomolyog. Érzed a testéből áradó hideget, de nem annyira veszélyes, elvégre a te tested sem igazán forró. A lány egy sikkanással elveszi a lényt és sajnálkozni kezd./
- Ne haragudj, nem tudom miért csinálja...

by **Lathspell Solannis** Csüt. Május 12, 2011 2:06 am

/Leveszem vállamról a gitártokot, és a térképet belerakom az egyik zsebébe. Figyelmesen hallgatom a lány szavait. Nem tudom még, mit is csináljak először, hova is menjek. Gondolkodásomból az árnylény "támadása" zökkent ki. A hideg, ami árad belőle egyszerre volt nyugtató, és rémisztő(?). Kicsit megijedek persze a hirtelen hőváltozástól, a lány pedig már el is veszi a lényt. Egy "semmi gond" után folytatom is kérdéseimet./
- Félig vámpír? Hogyan lehet valaki csak félig vámpír? És ez mit takar? /Kérdezem. A bogaras jelzőre nem reagálok semmit, talán egy halvány mosolyt magamban. A válasz után folytatom. /Szóval Lynarinnal kéne beszélnem, ő tudna útbaigazítani? /Kérdezem, majd újra eltöprengek./
+ De mi értelme ennek az egésznek? Eddig se volt sok értelme, hogy élek, remélem most találok valamit..
/Gondolom bár elég pesszimista vagyok ez ügyben. Mivel nem akarok sokáig zavarni, folytatom is a kérdéseket, hogy minél hamarabb elmehessek./
- És milyen fajok vannak még? Egy párat említettél már azt hiszem..

(11)

by **Caridwen** Pént. Május 13, 2011 9:14 pm

- Nos én sem tudok sokat a dologról... Azt suttogják a bolt csinálta ezt vele és a testvérével. Ők voltak az elsők akik megjelentek a korunkban, aztán valami máshogy működött náluk, mint később. Gondolom még nem volt bejáratva a kapu, vagy ilyesmi, de biztosat nem tudnék mondani.
/Ütemesen simogatja az árnyéklényt, őt nézi, nem néz a szemedbe./

- Talán valóban beszélned kéne vele, habár én még soha nem találkoztam vele, így fogalmam sincs hogy reagálna a dologra. Nem sok jót mesélnek róla, de mikor mond bárki jót a vámpírokról? /Kissé erőltetetten felnevet./

- Hogy milyen fajok? Oh.. rengeteg sok van... Alakváltók, Arany sidhek, Fekete sidhek, Tündérek, Goblinok, Angyalok, Lidércek, Selkiek, Mágusok és Boszorkányok, Sellők, Vámpírok és Vérfarkasok azt hiszem csak ennyi. /nevet fel a végén./

by **Lathspell Solannis** Pént. Május 13, 2011 10:53 pm

/Figyelmesen hallgatom a lány szavait. Nem zavar a kijelentés, hogy "mikor mond bárki jót a vámpírokról?". Nem nagyon érdekel mások véleménye. Legalábbis azóta, amióta volt barátnőm meghalt. Talán egyszer el tudom majd felejteni, valószínűleg lesz rá elég időm, halhatatlanságomnak köszönhetően. Végighallgatom a fajneveket, a felét sem tudom megjegyezni, inkább meg sem kérdezem, hogy mi jellemzi a fajokat, mert tényleg órákig itt kuksolhatnék. Sóhajtok egyet./
+ Új világ, új információk. Tényleg mintha újrakezdtem volna az életet.
/Sóhajtok megint./
- Azt mondtad, hogy a vadászokkal és vérfarkasokkal vigyázzak. Hogy tudom őket felismerni? /Kérdezem meg. Legalább ennyit tudjak, hogy kikkel nem szabad szóba állnom./
- Lynarint hol találhatom meg, nem tudod? /Kérdezem. Szívesebben beszélnék valami fajtárssal, egy teljesen biztonságos helyen. Mert a tulajtól tartok egy kicsit... Ha segítőm nem tud útba igazítani, akkor viszont egyedül kell megkeresnem../
+ Majd megkérdezek valakit..

(12)

by **Caridwen** Szomb. Május 14, 2011 9:31 am

- Nos... a vadászok többnyire fegyverekkel igen jól fel vannak szerelve, de még ez sem biztos. Igazából tapasztalat kell hozzá. Én bárki jöjjön szembe velem, többnyire el tudom dönteni melyik faj tagja. De emberi alakban a vérfarkasok is lehetnek teljesen normálisak, habár sokuk indián.
/Kis ideig elgondolkozik, mintha valami emléket idézne föl, aztán megrázza a fejét és folytatja./
- A nénikém azért volt ilyen dühös, mert sok erre a vámpír, Lynarin is a városban van éppen, a Tanácsházán, ha jól tudom. Na nem mintha figyelnénk vagy ilyesmi...
/Ekkor hangos csörömpölés hallatszik és elborul mellettetek egy polc, mögötte a tulaj áll és dühösen néz a lányra./
- Nem engedheted oda ahhoz a ribanchoz! Beszélni fog rólunk!
- Te most menj innen és hagyj minket békén! /közli a lány dühösen és villámló szemmel elég áll. Aster leesik az öléből és növekedni kezd, hamarosan már jó két méter magas és egyszer csak beborítja a tulajt, nem látsz mást, csak egy fekete masszát./

by **Lathspell Solannis** Szomb. Május 14, 2011 10:17 pm

+ Szóval a fegyveres emberektől, és az indiánoktól kell távol maradnom?
/Kérdezem magamtól, belül vigyorogva, kifelé azonban semmi sem látszik belőle. Örülök, hogy a személy, aki talán tökéletesen útba tud igazítani ebben a világban, az most a városban van. Már kérdezném meg, hogy merre van a tanácsháza, mikor hangos csörömpölés szakítja félbe a társalgást. Kicsit meglepődök a nő szóhasználatán. Akartam mondani, hogy meg se fogok mukkanni róluk, de a lány gyorsabb volt nálam, és elküldte nénikéjét. Meglepődök az árnyéklény reakciójára. Nem tudom, hogy ez valami támadás akar-e lenni, csak döbbenten állok (mivel felpattantam ülő helyzetemből), nézek és várom a fejleményeket. Talán tényleg ideje lenne lelépnem, de a pillanat most nem megfelelő. És ki tudja, találok-e kint árnyékot, amiben meghúzódhatok? És meddig állhatok a napon, amíg meg nem halok? Legalább már azt tudom, hogyan leszek öngyilkos, ha ez az életem sem lesz jobb, mint az előző...
Megszólítanám a lányt hogy csináljon valamit, de most jut eszembe, hogy be sem mutatkoztunk egymásnak. Gondolatban homlokon vágom magam, a valóságban viszont még mindig dermedten állok./

(13)

by **Caridwen** Vas. Május 15, 2011 12:30 am

/A lány felsikolt, majd ijedten az ánylényhez ugrik. A tenyere belemélyed a masszába, mire az megrázkódik és zsugorodni kezd. Hamarosan a padlón gomolyog a normális méretű aster és bűnbánóan (már amennyire egy halom árnyék bűnbánó lehet) néz a lányra. A lány lehajol a szinte holtnak tűnő nénikéje mellé, megtapogatja a pulzusát, majd megkönnyebbülten néz rád./
- Él... - rebegi halkan. Majd föláll és megfogja a kezed./
- Jobb lesz, ha mos kicsit megyünk innen, ha magához tér, azt hiszem kissé morcos lesz.
/Asterre néz, mire a kis lény visszamászik a ládájába./
- Elviszlek téged a Tanácsházára, de nem beszélhetsz rólunk Lynarinnak!
/Aztán érzed hogy az árnyak ismét felkúsznak a karodon egyre feljebb és feljebb.. míg a világ sötét és hideg lesz ismét....

Amikor az árnyak lekúsznak rólad egy hosszú séta után. Már egy tágas teremben találod magad./

by Ajánlott tartalom

Boltszint

Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint

Re: Boltszint