Nekromanták fellegvára

by **Lynarin Seeragic** Szer. Jan. 26, 2011 6:16 am

Kissé távolabb a várostól, de még hozzá tartozva áll egy komplett kis város, illetve csak egy hatalmas vár.
Errefelé már gyakrabban fölszakadozik a sűrű felhőzet, de csak éjjelenként, hogy az ezüstös holdfény még hátborzongatóbbá tegye ezt a különös kis világot. Az itteniek arcán valami különös hidegség látható, valami dermedt düh. Néha a vámpírok is ellátogatnak a várba, de csak ritkán, mert láthatóan nem látják őket szívesen.

by **Laila Finisse** Kedd Szept. 06, 2011 6:00 am

/Valami fura helyen térek magamhoz, MÁR MEGINT!/
- Hahó, van itt valaki? /kérdezem, de még nem nyitom ki a szemem, mert félek, hogy a látvány teljesen lebénítana. Az a helyzet, hogy baromira nincs már kedvem ehhez az egészhez. Gyűlölöm az idióta vérszívókat!
Kicsit beletúrok a hajamba, miután konstatálom, hogy egy ágyon fekszek. Aztán szép lassan kinyitom a szemem, és felkészülök a legrosszabbra./
+ Vajon Andor a közelemben van, vagy megint elszakítottak minket egymástól? Remélem, nem. Mert nem bírnám ki...

(54)

by **Caridwen** Szer. Szept. 07, 2011 9:37 am

/Az ajtó hirtelen kitárul és különös látvány tárul eléd. Egy szőke férfi, véres kezében fehér galambot tartva. Oldalról rád pillant, majd elengedi a madarat, egyenesen ki az ablakon, aztán továbbra is téged nézve lenyalja a vért finom hosszúkás ujjairól. A szemében aztán kihuny a vörös láng és lenyűgöző zöld szemei szinte rabul ejtenek./
- Üdvözlöm szerény hajlékunkban Vérerdő Virága. A hófehér galambot önnek hoztam, mert úgy éreztem kristályosan tiszta lelkéhez ez a szelíd és gyönyörű állat illik, azonban a madár szabad akart lenni, így hát it állok ajándék nélkül... Restellem ezt, de kérem jöjjön velem, had kárpótoljam valami mással...
/Úgy megbűvölt a szeme, hogy eddig észre sem vetted, hogy már az ágyadnál áll és éppen feléd nyújtja azt a kecses, de erős kezét, amit nemrég vér mocskolt be./

by **Laila Finisse** Csüt. Szept. 08, 2011 6:51 pm

+ Istenem, azok a szemek...! /sóhajtok magamban, és teljesen elveszek a smaragd szempárban. Nem is figyelek arra, amit a férfi mond, mert csak a zöld tükröket bámulom. Észre sem veszem, és máris mellettem terem./
- Jó... jó napot! /rebegem ijedt kismadár hangomon, aztán nagy levegőt veszek, és megkérdezem:/ Rabraquat is itt van valahol? /A megrebegtetett szempilláim bizonyára lenyűgözik annyira, hogy legalább valami értelmes választ kapjak. Normális fickónak tűnik, bár sokkal jobban érezném magam, ha nálam lenne valamelyik - bármelyik! - fegyverem./
- Hol vagyok...? És ki ma... /A mondatomat már nem tudom befejezni, mert a félelem teljes mértékben eluralkodik rajtam, és elkezdek zokogni - megint./
+ Hol vagy, rózsadombi bátor Klára?!

(55)

by **Caridwen** Szomb. Szept. 10, 2011 1:11 am

/Zokogásod közepette pillangó-finom érintést érzel az arcodon. A férfi egy arannyal és ezüsttel szegett zsebkendőt ad a kezedbe és várja, hogy befejezd a zokogást. Nem jön közelebb, többet meg sem érint, mintha nem akarna visszaélni a helyzettel. A zöld szempár most is gyönyörű, de kemény, mint egy valódi smaragdkő./
- Sajnálom hölgyem, de Rabraquatnak vége. Önt még meg tudtuk menteni, de a vérvihar elragadta a sidhe urat.
/A fal felé int, mire az hullámozni kezd és meglátod rajta az erdőt, a vörös világot. Rab a földön fekszik, rengeteg apró szúrás borítja, mintha ezernyi penge mélyedt volna a bőrébe. Ott fekszik mellette Hirig és Arich is./
- A levelek keményebbek, mint egy acélpenge. Ha a vérlevelek vihara feltámad az erdőben, senki nem éli túl. Borzasztóan sajnálom kisasszony. /teszi még hozzá, majd int és a fal újra fal lesz, az ablakokon beáramló napfény lágy aranykeretet ad ennek a sötét hírnek./

by **Laila Finisse** Szomb. Szept. 10, 2011 3:51 am

/Bizalmatlanul, de elveszem a puccos zsebkendőt. Legalább azt már tudja, hogy mi jár nekem. Aztán valami olyat mond, amit nem vagyok hajlandó elhinni./
- Weindligher Andor, ne tedd ezt velem! /sikoltok fel, mikor meglátom elgyötört testét a vérpiros földön a falon keresztül./ Nem. Nem! NEM!!!
/Felpattanok az ágyról, és zokogva nekirohanok a falnak gyönyörű szép szavakat kántálva a mozdulatsor közepette. A falat kezdem el kaparászni, miközben már alig látok valamit a tengertől, amit már kisírtam magamból./
- Nem, szerelmem, nem hagyhatsz itt, elveszek! ELVESZE..e..e..k... /Nem tudom rendesen befejezni a mondatomat, mert sírógörcs rázza meg a testem. Nekidőlök arccal a falnak, és addig kaparom, amíg az ujjaim már véresek nem lesznek. A zsebkendőt otthagytam az ágyon, ezért az nem lesz véres. Ellenben a ruhám már valószínűleg az lehet.
Végső elkeseredésemben az úriember felé fordulok, és csak ennyit suttogok bele erőtlenül a levegőbe:/
- Könyörgök, öljön meg...!

(56)

by **Caridwen** Szomb. Szept. 10, 2011 8:27 am

/Lassan kezd el sétálni feléd, a mozgása olyan, akár egy párducé, aki a dermedt őz felé tart. Halálos és tökéletes. A köpenye lágyan suhog, ahogy kisírt szemeidet borító ködön át ránézel olyan, mint egy álomkép. Hideg smaradzöld szeme mintha felforrna, vörös tűz gyullad benne.
Letérdel hozzád, aztán a szemed láttára emeli az ajkához a csuklóját. A finom bőrön vékony vérpatakocska kígyózik végig. Feléd nyújtja a karját, a fehér bőrön morbid véres mosolyként nyílik a sebhely, rád mosolyog, akár a gazdája, akinek ajka a saját vérétől vöröslik./
- Ne kérd, hogy megöljelek téged Vérerdő Virága, nem vehetek el a világtól egy csodát... Azonban tudom az ellenszert a fájdalmadra, ismerem az esszenciát, ami elmúlasztja a fájdalmat... örökre.
/Még közelebb nyújtja a véres csuklóját, az már csak centikre van a szádtól, érzed fémes-fűszeres aromáját. Nem erőszakolja rád, hagyja, hogy dönts, a megváltás vagy a pokol... vagy talán mind a kettő?/

by **Laila Finisse** Szomb. Szept. 10, 2011 8:10 pm

- Örökre...? /suttogom, miközben smaragd tekintete helyett már a csuklóján folydogáló csermelyeket figyelem. Mikor elém tolja a csuklóját, millió gondolat kezd el kavarogni zaklatott elmémben./

+ Andor, Andor...

/A gyász fölülkerekedik rajtam, és én lelkemet elvesztve nyúlok mohón a vitae-ért. Szinte már megszállottan tapasztom ajkam rá a férfi csuklójára, aki Vérerdő Virágának hív. Igen, ez az én nevem mostantól. Vérerdő Virága.

Elkezdek inni. Eleinte rosszul vagyok a vértől, de egy idő után már megszelídül a számban. Vörös élet. Nem bírok leállni. Kell a vér, és kell a férfi is./

+ Andor.

/Hirtelen abbamarad a vágyam, és eltolom magamtól a csuklót. Még nem szabad megválnom Rabraquattól. Még hűségesnek kell lennem hozzá. Ő életem szerelme./

- De az életem itt véget ért /motyogom magam elé, és hagyom, hogy ismét elvesszek a smaragd szempárban./

(57)

by **Caridwen** Szomb. Szept. 10, 2011 8:39 pm

/Ahogy inni kezded a vérét, kezével a hajadba túr és közelebb vonja a fejed magához. Ahogy iszod a skarlát esszenciát, úgy érzed a fájdalom feloldódik, akár a cukor a vízben. Nem fáj többé. Tudod, hogy sirnod kéne, hogy elsiratnod szerelmedet, de ez az érzés mintha elmúlt volna, nem fáj, mintha kiműtötték volna kebledből a fájdalmat.
A férfi elenged és újra tiszta zöld szemekkel néz rád./
- Nem ért véget az életed Vérerdő Virága, éppen csak most kezdődött el.
/Kisimít egy kósza tincset az arcodból, az érintése nyomán pedig kellemes melegség hullámzik végig a testeden, az érintése helyénvalónak tűnik./
- Ne hagyd, hogy a höltak maguk után rántsanak a túlvilágra. A szerelmed sem akarta volna, hogy te is meghalj vele, azt akarná, hogy élj boldogul... engedd hát el őt, engedd meg magadnak az életet.
/Minden logikus amit mond, kétség sem merül föl benned, hogy úgy történtek a dolgok, ahogy ő mondja és hogy ne lenne igaz amit mond, szavai megvétózhatatlanok./

by **Laila Finisse** Szomb. Szept. 10, 2011 8:53 pm

- Igazad van /szólok határozottan, de még mindig végtelenül szomorúan. Bár a vére felmelegített, és most már máshogy látom ezt a férfit, még mindig gyászolom a szerelmemet./ Az én nevem mostantól Vérerdő Virága, és a tiéd vagyok. De te ki vagy? És vigyázol majd rám?

/Elmémben felvillannak a Fenevad emlékképei, és én összerázkódok./

- Kérlek, ne hagyd, hogy bántsanak! /mondom a félelemtől reszkető hangon, és odakapok a nyakamhoz. Ha az a ficsúr nem gyógyított volna meg annak idején, már nem élnék./ Kérlek ne hagyd, hogy elvegyenek tőlem!

/Furcsamód elkezdtem kötődni ehhez a férfihoz, akinek a nevét sem tudom. Eltévedek a tekintetében, és legszívesebben beletúrnék a ragyogó aranyhajába, de ezt nem merem megtenni./

+ Andor...

(58)

by **Caridwen** Vas. Szept. 11, 2011 2:02 am

- Elnézést szépséges hölgyem, hogy eddig még nem mutatkoztam be. A nevem Max és herceg vagyok.

/Amikor kétségbe esel magához ölel, finoman könnyedén, habár érzed bársonyos bőre alatt lappangó félelmetes erőt. Egy mozdulattal szétzúzhatna, de nem teszi, tudod, hogy nem fogja megtenni. Az illata beborít, fűszeres szantálfaillat, amit a vérén is enyhén éreztél./

- Esküszöm, hogy vigyázni fogok rád kedves, eskümnek legyen tanuja az alvilág és a mennyek országa.

/Kissé eltol magától, hogy az arcodba nézhessen./

- Velem fogsz maradni. Mindenki tudja, hogy az enyém vagy, így senki nem merészel majd bántani.

/Feléd nyújtja a karját és ha belekarolsz talpra segít./

- Most pedig kérlek kövess, had mutassam meg neked a kastélyt.

/A napfényben úszó folyosó felé indul, a napsugarak már táncot járnak arany fürtjein, szikrázó nyomot hagyva./

by **Laila Finisse** Kedd Okt. 04, 2011 4:12 am

/Amikor megölel, egy kicsit megint boldog vagyok, de amikor elenged, megint szomorúságba süppedek./

- Max... /motyogom. Ismerkedek a nevével, ízlelgetem. Azt eddig is tudtam, hogy herceg, lévén, hogy én hercegnő vagyok, szóval azon nem lepődtem meg./ Igen, veled fogok maradni.

/Aztán pedig hagyom, hogy talpra segítsen. Amikor kinyilvánítja szándékát, végigtekintek magamon, és zavartan átpördülök előtte./

- Hercegem, ilyen véres és mocskos ruhában nem vagyok hajlandó végigvonulni a termeiden. /Színpadiasan szipogok a mondat végén./

+ Andor...

(59)

by **Caridwen** Szer. Okt. 12, 2011 7:01 am

- Az már csak természetes hercegnőm, hogy ilyen ruhában nem maradhatsz. Habár szépséged így is szemkápráztató, ez a ruha nem illő hozzád. Kövess kérlek!

/Átvezet egy kellemes lakosztályba./
- Itt nyugodtan várakozhatsz Vérerdő Virága, míg lőkerítem neked a legesleggyönyörűbb ruhákat a kastélyban. Addig is, ha gondolod vegyél egy forró fürdőt, hogy lemosd magadról a múlt mocskát és új életet kezdhess az oldalamon.

/Megmutatja neked, hol van a fürdőszoba, majd kezet csókol és eltávozik. Amikor már messzebb jár, hirtelen zajt hallassz. Különös halk zaj csupán és rájössz, hogy egy lefüggönyözött fal felől jön.
Ha odasétálsz két függönyrés között a következő kép tárul a szemed elé./

by **Laila Finisse** Kedd Okt. 18, 2011 5:24 am

/Elégedetten nézek körül a lakosztályban, majd elkezdek megszabadulni véres, sáros, de legfőképpen könnyes gönceimtől.

Egyenként lépek ki hosszú ruhámból, elrongyolt blézeremből, a fehérneműmből, végezetül letépem magamról topánkámat.

Ott állok anyaszült mezítelen, amikor ismét megadom magam a fájdalomnak. Zokogva rogyok le a hatalmas ágyra, ahol akár kettesben is is fekhetnék a szerelmemmel - kimelegedve, és a boldogságtól ragyogó, elégedett arccal. De egyetlen társam most csak a gyász lehet./

+ Andor...

/Mikor a kín szinte már teljesen uralma alá von, akkor figyelek fel a furcsa zajokra. Idegesen megtörlöm az arcom az ágynemű egyik csücskébe, majd kíváncsian feltápászkodok.

Csöndesen, mint az árnyak, odaosonok a függönyhöz, majd felhőkölök a látvány láttán. Ha meglátnak, nem takarom el magam, büszkén felvállalom tökéletes testem./

+ Bár a csípőm... Jaj, Andor!

(60)

by **Caridwen** Pént. Okt. 21, 2011 8:23 am

*Annak aki nem menekül... Razz

Vigyázat 18 éven aluliak számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlot! Very Happy

*

/Észrevesznek. A férfi feláll és elkezd sétálni feléd. Amikor nem rejtőzöl el és nem is próbálod eltakarni magad gyönyörű arcára ördögi mosoly ül ki. Szemében vörös tűz gyúl. Ha végignézel rajta, ő sem takarja el a testét, ami olyan akár egy görög szoboré, azzal az apró különbséggel, hogy a görög héroszoknak ritkán van két farka szarva és hatalmas fekete tollas szárnya.
Feléd nyújtja a kezét és amikor megérint olyan vágy és tűz vágtat át a testeden, hogy kocsonyává válik a térded és ha nem zárna szinte lánggal égő karjába, akkor összeesnél./
- Asmodeus... /suttogja a nő közben elégedetlenül.
Ahogy a karjában tart, bevon téged a szantálfa és kén erőteljes aromája, és minden mást elfelejtesz, csak az számít hogy megízlelhesd a testét, az övét, a vöröshajú asszonyét, aki titeket hív vagy bákijét, aki ki toldja oltani ezt a gyilkos tüzet benned, ami felperzsel, vagy az égig repít....
*****************************************
Az ágyban ébredsz, meztelen testek hevernek rajtad, egy pikkelyes kígyófarok cirogatja lágyan az arcod. Az oldaladhoz egy mell simul. Alig tudsz megmozdulni, minden porcikádban izomláz van, a lábad mintha tőből le akarna szakadni..../

by **Laila Finisse** Pént. Okt. 21, 2011 10:10 pm

*Beteg vagy... Razz

*

/Minden bizonnyal most boldognak kéne lennem. Valójában most vettem részt életem eddigi legőrültebb partijában, és még élveztem is. Nagyon. De talán egy kicsit sok volt.

Izomláz kínoz, alig bírok megmozdulni. Ezért hát nem is mozdulok meg. Helyette hagyom, ahogy a gondolataim átvegyék az irányítást./

+ Ez komolyan megtörténik velem?! Helyes ez így egyáltalán? Gyászolnom kéne nem? Jajj, Andor...

+ Egyáltalán kik ezek? Mit akarnak? És... hány óra van?

/Gondolatmenetemnek gyomrom hangos kordulása vet véget./

+ Andor.

(61)

by **Caridwen** Szomb. Okt. 22, 2011 1:01 am

*Tisztában vagyok vele, és minden percét élvezem. Very Happy

MET - A jádekőben vagy még mindig Twisted Evil

*

/Amikor a gyomrod megkordul a melletted heverő nő is megmoccan. Néhány vöröses fürt végigsimít az arcodon, ahogy föláll mellőled. Csak amikor kimászik az ágyból és széthúzza a szobát sötétségbe burkoló függönyöket, akkor látod meg azt, amit tegnap este nem láttál a nő körvonalait.
Amikor a fény beragyogja a szobát a férfi is föláll. Látod, hogy a szárnyai eltűntek, csak a hátán látsz a szárnyaira emlékeztető mintát. Ahogy föláll odasétál a vöröshajú nőhöz, belecsókol a nyakába, mire annak a bőre alatt mintha fény cikázna át, a látvány Andorra emlékeztet.
A férfi téged néz mialatt a nő hosszú palástszerű ruhát ad rá, majd hosszú fekete hajába aranypántokat fon./
- Nos ki vagy te szépségem? /kérdi hűvös eleganciával. Amikor a nő a hasához kap és megtántorodik az ölébe vonja, de továbbra is téged figyel, aki elgyötörten és fáradtan heversz a szanaszét gyűrt takarók között. Ő pedig csak hever a fotelben, mellette a nő és mind a ketten téged figyelnek./

by **Laila Finisse** Szomb. Okt. 22, 2011 2:12 am

*MET - A jádekő*

/Zavarodottan mérem fel a helyzetet./

+ Terhes! Akkor ezért volt olyan furcsa éjszaka... Bár nem tudom, hogy egy ekkora hasat hogy nem vettem észre eddig...

/Amikor a férfi és a nő is elhelyezkednek, magamra terítek némi anyagot. Megteszi a paplan is, vagy bármilyen pléd, amit az ágyon találok. Aztán hollófekete hajamat büszkén kisöpröm arcomból./

- Reméltem, hogy erre már rájöttetek, hiszen belerángattatok az éjszakába /felelem kissé lenézően. Kezdem megint megérezni régi önmagamat. Pár pillanatot hallgatok, majd kinyitom tökéletes ajkaim, és úgy mondom ki a következő szavakat, mintha én lennék itt az uralkodó:/ Vérerdő Virága a nevem.

/Várom a reakciójukat, és továbbra is ott trónolok büszkén az ágyon./

+ Igen. Vérerdő Virága vagyok, és semmi sem állhat az utamba, főként nem egy terhes vöröske - azután a kis köpönyeges után minden vöröst gyűlölök -, meg egy torzszülött gyíkember. Magyar Klára vagyok, és...

- ...visszatértem! /szólok diadalittasan, majd kiül arcomra megszokott mosolyom, és szemembe visszaköltözik a közöny.

(62)

*Jéé, már csak 13 a szintlépéshez. Very Happy

*

by **Caridwen** Szomb. Okt. 22, 2011 5:25 am

*MET - A jádekő*

- Nem kedveském, igencsak rosszul látod a helyzetet. Te vagy az, aki csatlakoztál hozzánk, tehát úgy illik, hogy te mutatkozz be először.
/Majd amikor elmondod az új neved ajkaira bengeéles mosoly ül ki, ami egyszerre hordoz magában valamiféle burkolt derüt és egy ragadozó éhes mosolyát./
- Szóval te vagy a Vérerdő Virága... Tony már mesélt nekem rólad odalent... /motyogja csak úgy maga elé félhangosan. Az arcán sötét árnyék suhan át, de amikor a nő hozzá bújik eltűnik az árny./
- Nos nagyon örülök neked, az én nevem Rosmerta. Úgy örülök, hogy megismerkedtünk! Biztos nehéz lehet neked, hiszen csak most kerültél ide! De ha szeretnéd én szívesen körbe vezetlek, már jó kilenc hónapja itt vagyok és tudom min mész keresztül.
/Áll föl a nő a férfi öléből, majd leül melléd az ágyra. Az arcán őszinte mosoly ül, látszik, hogy valóban jóban szeretne lenni veled. Ahogy kedvesen rád mosolyog látod milyen különös a szeme, mintha három gyűrűből lenne összefonva.
- Ugye nem baj, ha vele maradok Ashmodeus, amíg Tony vissza nem tér odalentről?
- Nem kedvesem, persze csak ha a hölgy is beleegyezik. /biccent feléd várakozóan felvont szemöldökkel./

by **Laila Finisse** Szomb. Okt. 22, 2011 10:40 pm

*MET - A jádekő*

- Miért, mi ez a hely egyáltalán? /kérdem, mielőtt még az ágyra ülhetne Rosmerta. Aztán, amikor helyet foglal, csak bólintok egyszerűen./

+ Milyen nagylelkű vagyok mostanság... Nem hogy megengedtem, hogy leüljön mellém, de még azt is engedélyeztem, hogy éjszaka kényeztessenek! Igazán megtisztelve kéne érezniük magukat, de még mindig nem fogták fel a dolgokat!

- Nézzétek /kezdem fennhéjázó stílusomban/, sok mindent kell még ma megtennem, többek között ki kell választanom, hogy uram, vagy te vezess körben a palotában. Ezért hát minél előbb ismertessétek velem a helyzetet!

(63)

by **Caridwen** Vas. Okt. 23, 2011 4:54 am

*MET - A jádekő*

- Mégis hogyhogy milyen hely? /kérdi kissé zavartan Rosmerta./
- Oh persze, hiszen te új vagy... Nos ez a fellegvár, minden kezdete és végzete, az én végzetem is. /Kedvesen Ashmodeus felé fordul és rámosolyog, közben lágyan simogatja domborodó pocakját./
- Tudod, ők rólunk álmodnak odalent... látnak minket, egyeseket még akkor is, amikor azok még meg sem születtek. Aztán amikor megtalálnak minket, elhoznak ide, hogy nekik adhassunk értéktelen létezésünk. Elnézést, egy pillanat... /suttogja és kiszalad a fürdőbe.
Amikor kettesben maradtok a férfi föláll és ingerülten néz rád./
- Most pedig jól figyelj rám kedvesem! Ha nem Beleth virága lennél itt helyben darabokra szaggatnálak! Csak hogy tudd, ha még egyszer illetlenül szólsz az én virágomhoz, nem élsz többé. Lehet, hogy Beleth az egyik legjobb hadvezérem, de Skarlát Rózsa ezerszer többet ér nekem. Tehát jól figyelj rám! Örülök, hogy köztünk vagy, hogy reményt adsz Beleth-nek, vagy Tonynak, vagy Maxnak, nevezze magát ahogy akarja, de ha nem faragsz le a nagyképűségedből lecincálom a fél arcod, hogy kevésbé légy nagyképű... /sziszegi halkan, de itt befejezi, mert Rosmerta visszatér lágy szinte áttetsző selyemruhában./
- Kész is vagyok, akkor velem tartasz kedves. /nyújtja feléd a kezét mosolyogva./

by **Laila Finisse** Hétf. Okt. 24, 2011 8:17 am

*MET - A jádekő*

/Miután Rosmerta összehadar valami akkora badarságot, amit egy ép eszű lény sem tud felfogni, óvatosan kiballag a szobából. Ekkor kezdődik a kellemetlen rész.

Végül, miután a szarvas pokolfajzat szíveskedett kimászni a tökéletes arcocskámból, megnyugtatóan így felelek, miközben továbbra is fenntartom a szemkontaktust:/

- Kérlek, nyugodj meg! Nincs mitől tartanod! A hölgy gyermeket hord szíve alatt, így az a dolgom, hogy támasztékot nyújtsak neki. Mellesleg pedig nem tudom, hogy ki az a Beleth, vagy Tony, de abban biztos lehetsz, hogy virág révén vigyáznom kell Skarlát Rózsára. Te is ezt tennéd a helyemben nem?

+ Mert én bizony óvatosan bánnék Andor özvegyével /teszem hozzá magamban, de az arcom épsége érdekében ezt nem teszem meg. Ez egy vészes figura, vigyázni kell vele.

Mikoron végre kilibben a vörös hajadon a fürdőből, lelépek a földre, és mezítelenül odaandalgok hozzá. Barátságosan átkarolom a derekát, és így támogatom a járásban./

- Remélem nem bánod, ha előbb visszamegyünk abba a szobába, ahonnan érkeztem, hiszen nekem is fel kell vennem valamit.

/Szinte suttogom a szavakat hegyes fülébe, majd elindulok az említett helyiség felé. Az agancsos pitbullal meg mit sem törődök. Most a baba a legfontosabb./

(64)

by **Caridwen** Kedd Okt. 25, 2011 8:42 am

*MET - A jádekő*

/Rosmerta arca láthatóan felragyog. Csókot dob szerelme felé, aztán ő is átkarolja a derekad, rád mosolyog és ahogy a napfényben fürdő folyosókon át haladtok, rájössz, hogy fogalmad sincs, merre van a szoba, ahonnan jöttetek.

Innen azonban a korlát fölött kiláthatsz az udvarra. Egy tavakkal és szökőkutakkal telezsúfolt meseszép udvart láttok. Néhány pár sétálgat és bizonyos helyeken magányos emberek is ücsörögnek, nekik láthatóan komor az arcuk és szorongva nézik a párokat.
Amikor megállsz Rosmerta megszólal./

- Majd kimehetünk az udvarra is, de eszembe jutott, van egy szép ruhám, ami tökéletesen illene a kecses alakodra, itt van bent.
/Int egy szoba felé és magával kezd húzni arra./

by **Laila Finisse** Szer. Okt. 26, 2011 5:43 am

*MET - A jádekő*

/Azt hiszem, most, hogy a folyosókon vezet át e hölgyemény, kezdek zavarba jönni. Mégis csak mezítelen vagyok, az Ég szerelmére!!

Végül megnyugszok, amikor beinvitál egy szobába. Féléken lépek be, miközben még mindig az udvaron látottakon rágódom./

+ Miért van ennyi pár itt? Talán még több elcseszett virágot láthattam?

- Hol van akkor az a ruha, Ros? /kérdem kissé türelmetlenül, mert már komolyan feszélyez, hogy pucér vagyok./ Remélem nem bánod, ha így hívlak /teszem hozzá gyorsan, majd rámosolygok a nőre./

(65)

by **Caridwen** Vas. Okt. 30, 2011 4:30 am

*MET - A jádekő*

- Gyere drágám, van itt valami, ami gyönyörűen kiemeli majd a sötét hajadat...
/Kis ideig kutakodik, aztán elővesz egy gyönyörű sárga virágmintás ruhát a szekrényből és segít neked fölvenni. Az anyaga selymes és könnyű, tökéletesen hozzád simul, akár egy szerető és még mintha a csipőd is kevésbé lenne széles benne.

Azonban ekkor, mielőtt bármit beszélhetnétek sápadt szőke kegyetlen pillantású nő lép be az ajtón./
- Te meg ki vagy? /vakkantja feléd, majd félig meghajol Rosmerta előtt./
- Hogy érzed magad úrnő?
- Köszönöm jól, de kérlek légy kedvesebb az új barátnőmmel. Ő Vérerdő Virága, Vérerdő Virága, a hölgy pedig Calla.

by Ajánlott tartalom

Nekromanták fellegvára

Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára

Re: Nekromanták fellegvára