Múzeum a XXI. századból

/Lehunyja a szemét és mormog valamit közben, aztán vizsgálgat./

- Siessetek már őrültek, szegény mindjárt elájul! Új alkalmazottakat fogok felvenni!

/A két kísérőjéből az egyik egy apró tálat egyensúlyoz, Liara egy intéssel odahívja magához, és előtted szépen landol a nagy tál étel. Persze Tündér mértékkel nagy. Több pohár vizet tartalmaz, gyümölcsleveket, és mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket./

- Ne haragudj a késedelemért, sajnos nem szedték a lábukat eléggé!

/Te meg látod, hogy szinte mérnöki pontossággal van minden egyes gyümölcs, szín forma alapján beállítva, mint egy csendélet. Kedvesen mosolyog és közelebb tolja ámuló szemeidhez a tálat. Közben elindul veled és bemegy egy irodába, ott lebegtet az asztalra, hogy kényelmesebben legyél, még egy tündérméretű ülőpárnát is ad. Ő pedig csendben leül a fotelbe és figyelemmel kísér, türelmesen várja, hogy befejezd./

- Pedig enned kéne, sápadt vagy. Jót tenne neked az étel, ígérem nem kérek érte semmit cserébe, csak humanitá...tündéritániánus szeretetből teszem. A tündérek a szívemnek kedves részei, úgyhogy falatozz csak kedvedre.

/Mosolya továbbra sem halványul el, szavai őszintén csengenek. Egy egyszerű irodában vagytok, ahol több régi festmény van, a legtöbb a XXI. századot ábrázolja, így vagy úgy. Vannak városokról képek, még egy moziplakát is, amelyik a Shrek bemutatójára hívja fel a figyelmet. Most, hogy jobban belegondolsz, az egész bútorzat is a te korod idézi, ilyesmi bútorok voltak akkor is, persze ez adódhat az épület jellegéből is, hiszen múzeum./

- Hamarosan megérkezik egy Tündér, aki elkísér téged a Tündérdombokhoz. A mai világban ott laknak a hozzád hasonló lények, és a Fekete Siedhek. A másik dombban /kissé lefitymálóvá válik az arca/ pedig az arisztokraták, a gőgös Arany Siedhek. Szerencsére még ők is jóban vannak a Tündérekkel, tehát nem kell tartani tőlük. Viszont a te dombodban, vannak veszélyes lények is, így maradj majd a kísérőddel, amíg a tündérszállásra juttok. Szívesen elkísérnélek magam is, de a domb nem engedett még be.

/Nagyot sóhajt és rázza a fejét közben./
- Sajnos jelenleg az onnan érkezőknek nincs visszajutási lehetőségük, még a bolt sem engedi ki őket valamilyen oknál fogva. Én be tudok oda jutni, de semmi egyéb, nagyon misztikus hely. Egyébként a Holdfényes udvar mai vezetője is onnan jött. Sajnálom, nem tudok neked visszajutási lehetőséget kínálni, pedig én is szívesen visszamennék oda, tudod, szeretem azt a kort. /Körbemutat a kezével./
- Természetesen eszem veled, köszönöm a szíves invitálást, na lássuk csak! /Varázsolni kezd, aurádat megérinti a természet ereje. Majd elindul feléd és felugrik az asztalra...csak közben változni kezd és a te méretedre kicsinyítődik le./ -Meg is volnánk, mosolyodik el...sajnos sokáig nem tudom ezt az állapotot fenntartani, úgyhogy kezdjünk is bele. /Elvesz egy almát és rágcsálni kezdi. Evés közben pedig csak kapkodja a fejét, hogy miket mondasz neki, de a végén a magyarázatodra elmosolyodik./

- Á, így már értem. Nem a domb él, ha lehet így mondani. Hatalmas mágiával rendelkezik, és csak azt enged be, akit ő akar, ezért nem tudok bemenni. A kevert vérűeké a Holdfényes udvar, az Arany siedhek olyanok...mint mondjuk....hm...a Halálfalók a Harry Potterben. /Büszkén mondja, hogy ilyen az eszébe jutott, még a kezét is felemeli./ Nem tűrnek meg csak tökéletes testű és csak Arany Siedhék gyermekeit. A jelenlegi királyuk a pletykák szerint nem élvezi a domb bizalmát, valami nagyon rosszat tehetett. A Holdfényes udvarba viszont bármilyen félvér beléphet, tehát ott aztán vannak veszélyes egyedek. De ha kísérővel mész nem kell félned. /Elgondolkozva falatozik tovább./ - Nos igen, az angyaloknak is megvannak a maguk szablyai, de ők Isten gyermekei, mágiájuk a Siedhékkel vetekszik, ha meg nem haladja őket. Még sosem kerültek konfliktusba egymással, és őket még az Arany Siedhek is tisztelik. H'Sekirat, ahol most vagyunk a tíz város székhelye, amolyan gyűjtőhely. Itt minden nép megtalálható, de természetesen az emberek vannak többségben, viszont mindenki megtalálja itt a helyét, nagyon sok minden látnivaló van. Ha szeretnéd, persze maradhatsz is, nem akarlak elküldeni.

/Rövid gondolkozás után így válaszol./
- Bármelyik boltban a fősugárúton. Általában kevés egyedi bolt van, inkább hatalmas megaparkok, ahol mindenféle kapható, néhány Milleum az ára, az olcsóbbaknak. Parkok? Persze, rengeteg, mivel az adja az életet. MI tündérek gondozzuk általában, hiszen az anyatermészettel nekünk különleges kapcsolatunk van.
/Odaszáll az egyik virághoz, ami egy vázában van. Simogatni kezdi, a virág pedig mintha hálás lenne, kinyílik és teljes pompáját mutatja. Suttog neki Nália valamit, és az mintha bólintana. Persze lehet, hogy ezt csak te képzeled, de érzed a közös pontot, a kapcsolatot a természettel, úgy, akár a kertben, a felhők közt./

- Múzeumok nem nagyon vannak, én csak erről tudok, ez is Liarának köszönhetően van. Minden a Központi Hálózaton van, amit szinte bárhol elérhetsz. Ott aztán mindent megtudhatsz amit csak akarsz. Emberi falvakban még foglalkoznak hagyományőrzéssel, de mivel nem sok minden maradt fenn a régmúltból....abból a legtöbbet itt találod. Ha gondolod indulhatunk. Csenhetek tőled egy kis salátát? Megéheztem! /Mondja vidáman és izgatottan repkedni kezd, pár milliméterrel az asztal felett, ide-oda./

- A Milleum a most használatos fizetőeszköz. Egy ilyen kis szerkezetbe teszik /Előhúz egy csonka gúla alakú 2 cm-es fémtestet és megmutatja neked/, ilyen mindenkinek van, születési jogon jár. Neked nem tudom, hogy van-e, de ha nincs szerezni fogunk. Szóval ezzel a dologgal lehet vásárolni, de természetesen van bankjegy formátumban is, csak az nekünk túl nagyméretű, mi Tündérek, inkább ezt használjuk. Ha nincs neked, a Tanácsházban biztos akad valaki, akivel beszélhetünk és kaphatsz, hiszen e nélkül nem nagyon lehet létezni itt. Jó, mondjuk a Tündérek közt nem halnál éhen, de gondolom kell egy kis szabadság, meg ez az. Szerintem menjünk a Tanácsházba és majd ott szerzek neked egy ilyet.

- Munka? A Tündérek kapnak jövedelmet a parkok, kertek gondozására és mindenki egyenlő részben osztozik, nem vagyunk szegények. Amint meglesz a "draquód", te is fogsz részesülni belőle. Persze néha azért dolgozni is kell érte, de szerintem neked menni fog.

/Kedvesen beszél hozzád és elindul - elrepül - kifelé az ajtón. Hangja megnyugtató, fényéből pedig szinte táplálkozol, jól esik, felvidít egy picit./