Philomela Ylva

by **Philomela Ylva** Szomb. Júl. 30, 2011 8:40 pm

Karakter régi neve: Lena Theodora Cremonesi
Karakter új neve: Philomela Ylva
Kora: 21 év
Születési hely: Olaszország, Benevento
Fátyolos város: Róma
Faj: Vérfarkas

Előtörténet:
1990. február havának harmadik napján járunk, amikor a Cremonesi család újabb taggal bővül. A negyedik gyermek is lányként érkezik, így a Lena Theodora nevet kapja, két, még élő dédnagymamája után. A család hangos, korántsem egyszerű, bár a környéken megszokott olaszos temperamentummal éli napjait. A kis Theodora azonban, nővérei hangoskodása, és később öccse születése folytán háttérbe szorul. Már kiskorában felfedezőutakra indul, és Benevento városának környékén valóban sok régi, római kori romot talál. Lenyűgözik a kétezer éves kövek, a kirajzolódó épületek felépítése, a némi ásás után talált vázatöredékek. Szorgosan hordja haza szerzeményeit. Az összeillő cserépdarabokat lassan, óvatosan illeszti össze, bár a mama korántsem örül annak, hogy kislánya, a rögzítéshez, az igen drága szempillaragasztót használja. A szülők hamar rájöttek, hogy csendes gyermekük figyelmét egy – egy kirakóssal sokáig leköthetik, és történelmi érdeklődése is egyre inkább a régészi pálya felé vonzotta. Míg testvérei a társasági életüket építgették, addig Theo a múzeumok folyosóin, és a könyvtárakban talált barátokra. Restaurátori szenvedélye tizenkét éves korában kezdett kibontakozni, amikor édesanyja egy régi családi széket szeretett volna kidobni. A lánynak megszakadt volna a szíve, hiszen nemrég elhunyt dédnagyanyja kedvenc székéről volt szó, amin mindig ült, ő pedig a szék lábánál elhelyezkedve hallgatta az öreg meséit. Édesanyjával ellenszegülve elkobozta a roskadozó ülőalkalmatosságot, majd a szobájába zárkózva, a szünidő alatt csupán az étkezéseknél látták hírét. Mikor a szülők végre bebocsátást kaptak várába, csodálkozva látták, hogy a szék, nemhogy régi fényében ragyog, de egyetlen hibás pontja sem maradt, így végképp elveszett minden remény, hogy megváljanak tőle. Theodorának annyira megtetszett az ősi dolgok újjá varázsolása, hogy onnantól kezdve, már szekérrel sem lehetett letéríteni a restaurátori pályáról. Középiskolai évei után a Sapienza-ba – a legrégebbi Római egyetem – Könyvtári és archiválási szakára jelentkezett. Legfőbb céljaként a Vatikáni Múzeum és a Vatikáni Levéltár vezető restaurátori állását jelölte meg, és ennek érdekében minden erejét, idejét a tanulásnak és a gyakorlásnak szentelte.

Tulajdonságok:
Külső (régen): Közepes magasságú, nőies alkata miatt sosem tűnt ki az olasz tömegből. Fekete göndör haja, és nagy, világosbarna szemei elbűvölővé tették. Tekintete az ártatlanság látszatát keltette. Általában sötét színű, elegáns ruhákat viselt, ha társaságba, vagy előadásaira ment. Munkaruhája egyszerű, férfias ingből és sok zsebbel ellátott kertésznadrágból állt.

Külső (most): Magassága 160-170 cm között lehet, alakja nőies, enyhén molettnek mondanák a 21. században. Arca finom metszésű, ovális, melyet hosszú, sötétbarna, szinte fekete, hullámos haj keretez. Szemei mélyen ülők, sötétek, némi távolságtartást tükröznek. Ruhái, jelen esetben – amelyektől reméli, hamar megszabadul – fehér melegítőszerű nadrág és dzseki, rózsaszínes csíkokkal és márkajelzéssel, egy halvány rózsaszín, fehér virágmintás atléta, és egy fehér, színben a melegítővel harmonizáló, rózsamintás edzőcipő. Homlokán hajpántként hátratolva, egy rózsaszín üvegű napszemüveg díszeleg.

Belső: Alapvetően csendes, inkább megfigyelője az eseményeknek, mint szereplője. Ha csinál valamit, arra teljesen odafigyel. Koncentrációját nehéz megtörni, a külvilág szinte megszűnik számára. Bárkivel figyelmesen elbeszélget, meghallgatja gondjaikat, bajaikat, bár igazán sosem érdeklik mások problémái. Heves olasz természetét mindig elnyomta, és még senkinek sem sikerült úgy kihoznia a sodrából, hogy előtörjön rejtett energiája.

Belépés a fátyolba:
Harmadéves egyetemistaként Theo úgy döntött, ideje állást keresnie, mivel szülei már nehezen támogatták anyagilag tanulmányait. Reggel összekészült, felkötötte hosszú, fekete haját, felhúzta kedvenc fekete nadrágját, begombolta a fehér, fodros ingére feszülő mellényét, megigazította vékony keretes szemüvegét, felvette elegáns bőrcipőjét, majd a környékbeli antikvár boltok listájával felszerelkezve a nyakába vette Rómát. A Via Alessandra Macinghi Strozzi -ról lekanyarodva szándékozott átvágni egy kis utcácskán, amikor megakadt a szeme egy bolt kirakatán. Régi szekrény, még jó állapotban, aranyozott díszítéssel, előtte egy csokor régi sétabot árválkodott a sarokban, régi vázák, görög, kínai vegyesen, egy-két ódivatú tükör, faragott kerettel. Tekintete a bolt fölé tévedt, a kopottas cégér betűi hirdették: Anna nagyi boltja. Kis táskájából előkaparta listáját, végigböngészve sikeresen megállapította, hogy ez a cím nem szerepel az összeírtak között.
– Egy próbát megér! – sóhajtott, majd a bejárathoz lépve, még egyszer figyelmesen megszemlélte a kirakatot.
– Lenne dolgom, az biztos. – Magabiztosan nyomta le a kilincset, arcán kedves mosollyal lépett az üzletbe. Köszönésére csak a csend adott választ. Óvatosan csukta be maga mögött az ajtót, megvárta, amíg a kis csengők elhallgatnak felette.
– Elnézést, remélem nyitva vannak! – emelte fel hangját, miközben lázasan keresni kezdett életjelek után. Mivel erre a megnyilvánulására sem érkezett értékelhető felelet, így lassan elkezdte felmérni az üzletet. Sok régi tárgy, ahogy várta, némelyek jobb, némelyek rosszabb állapotban, mindenesetre mindegyik rendbe hozható. Éppen néhány kézzel faragott ékszert vett szemügyre, amikor a szeme sarkából mozgást észlelt. Oldalra kapta fejét, és ösztönösen a libbenő anyag irányába indult, a kezében maradt karkötőről meg is feledkezve.
– Haló, elnézést? – gyengéden félrehúzta a fehér, fátyolszerű anyagot, óvatosan körbenézve a mögötte elterülő térben. Csodálkozva vette észre a városmakettet, amely korántsem illett a boltban lévő tárgyak sorába. Érdeklődve lépett közelebb, de a következő pislogásánál, már nem tudta kinyitni a szemét. Elnyelte tudatát a sötétség.

Képességek:
Részleges transzformáció:
1p Képes csak a karmait kinöveszteni

Gyorsváltás:
1p A fájdalom megszűnik átváltozáskor

Nyomkövetés:
1p Ügyesebb a többieknél.
2p A szagok szinte látható ösvények számára, bárkit bárhová bárhol képes követni.

Tárgy: Egy faragott, indákkal díszített csontkarkötő, amit a kezében tartott, amikor átlépett a fátylon.

Egyéb: -

Általános képességek:
Erő: 6/10
Gyorsaság: 7/10
Ügyesség: 9/10
Állóképesség: 6/10
Modor: 7/10
Megjelenés: 7/10
Intelligencia: 8/10

Rólam:
Körülbelül öt éve játszom, általában fantasy-t, de néha rá lehet venni a science fiction-re is. Eddig fórumos játékot még nem igazán próbáltam. Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok.