Re: Múzeum a XXI. századból

by **Tereus** Pént. Feb. 11, 2011 11:03 am

- Hogy az a...!
/Elfojtom magamban a káromkodást, miközben lángra kap a ruhám gyorsan elkezdem oltani és jó két lépés távolságba megyek a forrástól./
+ Mi a fészkes fenének vetted megint elő kisanyám, ha semmi veszély nem volt?! Ostoba tyúk! +
/Ha szemmel most ölni lehetne akkor Ravent biztos hullazsákban vinnék ki, annak következtében, hogy ránézek. Állkapcsomon megfeszülnek az izmok, hogy még véletlenül se mondjak rá sértőt vagy durvát. Valahol megértem a kislányt is. Fél! Ezért vette elő a kardot./
+ De akkor is! Ha nem tudja használni akkor ne játszadozzon vele! +
/Megrázom a felem, majd Liarára nézek./
- Egy hülye, öntelt bunkó volt vele még, aki valami vakító izét dobott le elénk, majd elszelelt. Gondolom elakarta vinni a szerencsétlenül járt társa kezéből a lándzsát, de az nem hagyta.
/Leveszem a kabátom, hogy megnézzem mennyire okozott benne kárt a tűz./
- Ha tudja Liara, hogy ezt nem egy ilyen helyen kellene tárolni gondoskodni fog róla, hogy ezentúl védettebb helyen legyen?!
/Önkéntelenül váltottam magázódásra, a helyzet fontósággá miatt./
- Raven kisasszony, tegye el azt a fegyvert, nincs semmi ésszerű oka, hogy elől legyen kivéve, ha gyújtogatni akar a továbbiakban is!
/Miután megnéztem a kabátom -mivel még használhatónak vélem-, félvállra veszem./
- Ami azt a kijelentését illeti, amiben kijelenti "eltudja dönteni, hogy hol a helye" ezt inkább nem kommentálnám!
/Rosszaló tekintettel nézek rá./
- Óvatosabb is lehetne!

{16}

by **Raven Raymore** Hétf. Feb. 14, 2011 8:53 am

/Egyszerűen nem tudok megszólalni, szóra nyitnám a számat, de nem megy... a tagjaimba forróság-boldogság kúszik és izzó kocsonyává omlasztja a csontjaim... nem én tartom magam, a semmi tart, illetve az ózonillatú felhő, ami körbevesz..../

Ne ellenkezz! Majd én vigyázok rád! Csak egy kicsit ne ellenkezz kérlek! Ígérem vigyázok rád! Csss kedves! Css.....

/Mintha kiröppennék a testemből, mintha kívülről látnám magam és a öbbieket. Én az angyal felé fordulok, különös mosoly ül az ajkamon, a kezemben kialszik a lángkard és ezüstszínű szemeimet Tereusra emelem./

- Elnézést kérem, tényleg nem akartam....

/És látom magam körül illetve magam mögött, mint egy árnyékot, az ezüstös ködszerű alakot. ordítani akarok, de nincsen testem, amivel megmoccanhatnék./

- Most mit tegyünk hölgyem? /fordul a testem Liara felé./

+Eressz el!
Ne félj, így biztonságosabb, csak bízz bennem! tudom, hogy nehéz, de kérlek! Nem veszíthetlek el!

(84)

by **OldMan** Hétf. Feb. 14, 2011 9:08 am

- Nos, az az öntelt bunkó és ő /mutat a hullára/ bejutottak a tiltott helyiségbe és kilopták a lándzsát. Vagy tudtak valamit, vagy valami jó segítségük lehetett...

/Elgondolkodik, majd hirtelen Raven felé fordul. Szemei összeszűkülnek, már épp emelné a kezét... majd leteszi./
- A veszély elmúlt Raven, mondd meg Neki is. /Mindkettőtök felé fordul./

- A lándzsát mindig más őrzi a rendből, de sokan pályáznak rá. Hiszen akár holtak ezereit lehet az uralmunk alá hajtani, hallhatatlan lényeket lehet vele elpusztítani. Egyszóval: veszélyes. Az angyalokat megfertőzi és... mások lesznek. De talán ti elvihetnétek a hírt Gabrielnek, hogy most rajtuk a sort, őrizzék ők a Lándzsát! Kiderült, hogy már itt sincs biztonságban... pedig nagyon kevesen tudnak oda bejutni. Megtennétek?

/Liarának idegesen rándul meg a szája széle, ahogy nehezen kimondja a szavakat. Látszik, hogy nem szívesen adná oda a Lándzsát. Kérdően néz rátok./

by **Tereus** Kedd Feb. 15, 2011 12:17 am

/Mogorva képpel nézem a különös eseményeket./
- Ha megígéri kisasszony, hogy a jövőben nem teszi ilyent akkor részemről nincs a továbbiakban harag!
/Felelem a furcsán viselkedő Ravennek, majd a múzeumigazgatóhoz fordulok./
- Nem tudom ki az a Gabriel, feltételezem nem rám gondolt. Elviszem akárhová ezt a műtárgyat, csak ne kerüljön senki kezére!
/Halkan veszek egy nagy levegőt és Ravenre nézek./
- Ha a kisasszony elkísérne, hamar megjárnánk az utat feltételezem.
/Nem változtatok a hivatalos hangnemen. Kevesebbért is vertem már be emberek orrát! Felgyújtani még nem gyújtottak fel eddig./
+ Ha passzolod a kérést, akkor már megyek tovább keresni a húgom! +
/Kérdőn nézek./

{17}

by **Raven Raymore** Kedd Feb. 15, 2011 8:33 am

/Sikítani akarok, mintha Liara tekintetében valami kétkedést, vagy felismerést látnék megcsillanni. Aztán amikor róla kezd beszélni, hogy Neki is mondjak el mindent felujjongok, de Ezüst Sárkány nem igazán reagál semmire, csak a lándzsa felé nyújtja az én kezem. Az ezüstszín szemek különös hideg tekintettel mérik fel a fegyvert./

+ Kérlek, kérlek hagyd ezt abba! Hallottad, már nincsen veszély!
De igen! Már hogy ne lenne? A veszély körülöttetek ólálkodik és még csak nem is tudtok róla! Ennek a fegyvernek nálam van a helye... De ne aggódj, belátom, hogy igazad van. Gyere vissza, de tedd azt, amit mondok!

/Minden tótágast állt, és a padlón tértem magamhoz. A hátamon feküdtem és a plafont bámultam./

+ Kezd elegem lenni belőled....
Csss.... vidd el a lándzsát Gabrielnek drágám, és siess!

/Csak sóhajtottam, többhöz nem volt erőm./

(85)

by **OldMan** Kedd Feb. 15, 2011 7:29 pm

/Amikor látja a hajlandóságot mindkettőtökben, kicsit megkönnyebbül. Suttogása révén újra a kezében terem a becsomagolt lándzsahegy. Elővesz még a levegőből egy dobozkát és belehelyezi. Újabb varázsszavak hagyják el ajkait, a kis doboz pedig lezáródik úgy, hogy nem látszik, hogy hol kell nyitni. Majd ránéz kettőtökre, egy pillant gondolkodás múlva Tereus kezébe nyomja a dobozt./

- El kell vinnetek ezt a dobozt Anolgelisbe, a városotokba. Raven már járt ott tudja az utat. Adjátok át a lándzsát Gabriel arkangyalnak, a jelszó neki: "amint a szárnyak lehullanak". Tudni fogja mit jelent és mi a dolga. Nagyon hálás vagyok nektek!

/Elmosolyodik, de szemei Ravent fürkészik még egy darabig. Majd félreáll az ajtóból és utat mutat nektek./

- Mire visszajön Tereus angyal, Nália is biztos meglesz. Itt tartom önnek, hogy beszélhessenek. Mindent köszönök!

by **Tereus** Szer. Feb. 16, 2011 4:06 am

- Köszönöm a húgommal kapcsolatban a segítségét asszonyom! Cserében biztos lehet benne, hogy ezt a csomagot átadom a névrokonomnak!
/Elveszem a dobozt. Apró fejbiccentés keretében próbálom megnyugtatni Liarát.
Határozott léptekkel Raven mellet termek, felsegítem félkézzel a földről./
- Jól vagy?!
/Megint megkérdezem illendőségből. Annyira esetlenek tartom a lányt, hogy meg is feledkezek a magázódásról./
- Nem kellene kivizsgáltatnod magad?!
/Megfordul a fejemben, hogy mennyi problémám lehet még vele az út folyamán, de ezt a gondolatot hamar elkergetem./

{18}

by **Raven Raymore** Szer. Feb. 16, 2011 5:19 am

/A világ bizonytalan volt, mialatt fölálltam. az érzékeim néha tompák voltak, néha zavaróan élesek. Úgy éreztem magam, mintha valami szerencsétlen őzsuta lennék, aki éppen járni tanul./

+ Mi a fene történik itt?
Szörnyű dolgok, de vigyázok rád.
+ Gyanúsan sokszor hallom ezt a vigyázok rád szöveget...
Pedig én megtartom a szavam. Szerezd meg a lándzsát és hozd el nekem, szükségem lesz rá. Css! Ne szólj a többieknek, csak igyekezz megszerezni! Kérlek! Másra nem számíthatok....

- Nincs semmi bajom angyalka, csak megszédültem! /vágom rá, majd Liarához fordulok./
- Részemről segítek elvinni a lándzsát a megfelelő helyre.

(86)

by **OldMan** Csüt. Feb. 17, 2011 7:41 pm

- Akkor örültem a találkozásnak! Sajnos nekem mennem kell, meg kell találnom a másik fickót. Viszlát Raven és Tereus angyal!

/Mondja, majd elhagyja az irodát. Sokáig halljátok még léptei zaját. Raven úgy érzi a benne lévő dolog megkönnyebbül, bár ezt nem teszi szóvá. A halott fickó közben bomlani kezd tovább, egészen addig, amíg már csak egy kis folt marad belőle... de a végén az is szertefoszlik a levegőben./

*Írhattok a Fősugárútra is már, vagy ide és később oda Smile

*

by **Tereus** Pént. Feb. 18, 2011 3:10 am

/Nézem egy ideig Liara hátát, az ajtót, majd az enyészetnek indult porhüvelyt./
+ Így kell takarítani, persze... +
/Várok míg Raven szemében nem a zavartságot látom, halk nyugodt szavakat intézek felé, nem tudom, hogy eljut e hozzá és megérti e./
- Indulhatnánk. Minél hamarabb adjuk le a cuccot, annál hamarabb fogom tudni tovább keresni a húgom és válhatunk szét...
/Előveszem a fegyvert, melyet még a szerencsétlen balféktől koboztam el, megnézem mennyi lőszer van benne és hogy teljesen biztosítva van e. Nem szeretném ha a seggembe durrantana véletlenül. Mivel rendben találok mindent vele kapcsolatban vissza teszem hátra a nadrágszáramba tűrve, a póló alá./
- Raven! Mutassa az utat.
/Elindulok kifelé, nem nézek a hátam mögé jön e vagy sem./
+ Amilyen durcás, úgyis le akar majd előzni! +

{19}

by **Morare** Szomb. Dec. 10, 2011 6:50 am

* Eyrana Caecus Saqron
Előzmény: itt *

/ A gyönyörű, régies épületet kis kert vette körül. A növények, a folyamatos öntözés ellenére fonnyadoztak. A múzeumnál most nem sürögtek csoportok, minden csendesnek tűnt, egy párocska keresett menedéket a hűs oszlopok között. /
– Hát, megérkeztünk. / Szólalt meg az út során néma nő. / - A huszonegyedik század múzeuma. A múlt relikviái. Számunkra. / Pillantott Caecusra. / – Az alaptárlat természetesen ingyenes. / Shanice megindult a lépcsőn felfelé, és besétált a nyitott ajtón. A múzeum kellemesen hűvös levegője üdítő az ilyen forró napokban. A nő kicsit fáradtan dőlt az egyik belső oszlopnak, és kíváncsian figyelte kísérőtársa reakcióit. /

by **Eyrana Caecus Saqron** Szer. Dec. 14, 2011 6:51 am

/Az ide vezető úton nem nagyon figyelt fel semmi hibára, ami az ellenkezőjét sugallná, mint amit Shanice állít. Pedig sok mindent látott! De minden azt az örült elméletet bizonyította, amit képtelen volt elhinni, hiába látta Caecus a saját szemével./
+ Talán nagyon beütöttem a fejem, a nagy melegben elájulhattam, és azért hallucinálok ilyeneket! +
/Próbált valami ésszerű, számára is elfogadható választ találni az úton.
Mikor megérkezik a British Museum másához, kicsit meglepődik, de mikor megszólal a lány, elrejti vonásait./
- Mit takar az alap tárlat?
/Érdeklődik, mikor beér az oszlopok övezte folyosóra./

{10}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 10:21 am

*Caecus*

/Egyszer csak arra térek magamhoz, hogy valami múzeumféleség előtt állok. Megfigyelem az egész épületet, kissé lebiggyesztett ajakkal veszem szemügyre./
+ Nem rossz hely, de volt már szebb kastélyom is, aminek én voltam a hercegnője...
/Újabb fejcsóválás után bemegyek, mert nem tudom hová máshová mehetnék ebben az őrült világban. Óvatosan végigsimítok a súlyos aranyláncon, amit az a fura fickó a nyakamba illesztett, de nem akarom levenni, valahogy olyan érzés, mintha hozzám tartozna.
Egy jó ideig bolyongok teremről teremre, nem találva semmi érdekeset, az egész olyan, mintha teljesen normális dolgok lennének kiállítva.
Már éppen kifelé indulnék, amikor kicsit elbambulok, és mivel megszoktam, hogy furcsa mód az emberek kitérnek előlem, frontálisan ütközök.
A fenekemre csüccsenve bámulom a fekete hajú nőt. Majd gyorsan odalépek hozzá, és szabadkozva próbálom felsegíteni, de a hosszú hajam, akár valami bokáig tekergőző selyemkígyó beborít mindkettőket és mint egy kötél úgy láncol össze, így hamarosan megint a földön kötünk ki. El tart pár percig, mire kiszabadítom magunk és immár még szaporábban sajnálkozva, kissé elpirulva segítem fel a nőt./
- Tényleg borzasztóan sajnálom, annyira ügyetlen vagyok... de tudja, olyan furcsa minden, én... én... egyszerűen sajnálom. /szegem le a fejem bűntudatosan, a hajam élő függönyként takar be./

(5)

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 10:32 am

*Tessa*

/Miközben várja a lány válaszát, már kezdi feladni. Hosszú percek telnek el, de semmi reakciót nem méltóztat Caecus kérdésére reagálni. Kicsit már kezdi bosszantani, de türelemre tanította magát a gyerekek mellett, így most is erre inti magát./
+ Lény türelemmel, hiszen ő is még csak gyerek! +
/Hanyag vállrándítással és egy fintorral hagyja ott Shanicet és indul neki a termeknek./
+ Még ha kemény nőnek is akar mutatkozni, nem több egy nagyra nőt tininél! +
/Saját korabeli tárgyak sorakoznak mindenfele, már kezdi úgy érezni magát, mintha egy bevásárló központba téved volna. De mint minden érzést, ezt is megzavarja egy igen kellemetlen pillanat. Észre sem veszi, de pár perc múlva már a földön ücsörög, miközben figyeli az esetlen nőt aki próbálja elhitetni vele, sajnálja az esetet./
+ Eléggé meggyőzőnek tűnik! +
/Egy kicsit erősebb szoritással, viszonozza a nő érintését, ezzel is kis megállásra készteti./
- Nincs semmi baj, bárkivel előfordulhat!
/Magyarázza Caecus./

{11}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 10:42 am

- Köszönöm, és tényleg ne haragudjon... én.... /aztán csak megrázom a fejem, és mentálisan seggbe rúgom magam.
+ Szedd már össze magad Anita! Ez így egyáltalán nem lesz jó!
/Veszek néhány meditációsan nyugtató levegőt, majd olyan sugárzó mosolyt varázsolok az arcomra, amilyet csak tudok. Kíváncsi vagyok-e még mindig olyan különös 3 színnel ragyog-e a szemem, mint amikor legutóbb láttam, minden esetre a nő még nem menekült el sikítva és meg is bocsátott remélem, ez jó jel. És különben is, szükségem van valakire ebben az őrületben.
Kecses mozdulattal +jéééé hogy vagyok én ilyen kecses???+ előrenyújtom a kezem kézfogásra./
- A nevem Tessa, Tessa T'Ziczmesa. /A különös név úgy tódul az ajkamra, akár lágy madárcsicsergés a ropogós mássalhangzó-torlódásaival. Úgy ejtem, mint aki mindig ezt használta nevének.
+ Pedig nem is ez a nevem!!!
/De a lelkem mélyén, valami fénylő lény azt suttogja ez hazugság, az én nevem többé nem Anita....

(6)

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 10:51 am

*Tessa*

/Újra határozottan megfogja, megszorítja a felé nyújtott kezet, majd gyorsan fel is áll./
- Üdvözlöm! Állítólag az én nevem Eyrana Caecus Saqron. Már ha lehet hinni egy "Tükröm-tükröm"-nek és egy kelekótya lánynak, aki...
/Néz körbe, de nem látja a lányt sehol, így vissza fordul a nő felé./
- Aki mostanra már nyúlcipőt is vehetett!
/Figyeli a barátságos és gyönyörű nő, még gyönyörűbb, sokszínű szemeit. Rövidnadrágja zsebeibe csúsztatja ujjait és kissé hanyag félrebillentett fejel, egyik lábára helyezi testsúlyát./
- Remélem ez nem egy újabb próba! Mondja kérem, hogy ezek a szemek igazából, nem valódiak hanem kontaktlencsék!
/Hangja barátságos, mégis kissé érződik a kétkedés belőle./

{12}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 11:01 am

- Üdv Eyrana, remélem hívhatom így...
/Kissé meglepődök, amikor ezt az állítólagos névgenerálást említi, kezd az a nagyon sanda gyanúm lenni, hogy egy cipőben járok a másik nővel, de még nem akarom ráönteni az összes nyavalyám, mert még a végén elmegyógyintézetben kötök ki, ahhoz meg még túl fiatal vagyok... +hehe, csak vicceltem...+
Amikor megemlíti a szemeim, zavartan felcsúsztatom a kezem az arcomon, mintha ez segítene látni, azokat a különös szemeket. Azt hiszem elég elesett vagy zavart lehet a pillantásom azokkal a furcsa szemekkel. Végül csak megrázom a fejem +azt hiszem lassan ez lesz a rossz szokásom+ mire a hajam végighullámzik körülöttem./
- Tudja, először én is azt hittem, hogy őrület... tudja... /egy pillanatig habozok, hogy mit mondjak el neki, de belenézve a szemébe szükségem van valakire, aki tudja, aki meghallgat./
- Azt hittem meg fogok halni, öreg voltam, borzasztó öreg... Az eredeti nevem Anita Tlazolteotl, nem tudom hallott-e rólam, minden esetre volt pár botrányom, szóval nem lehetetlen. Egyik pillanatban még otthon voltam, 101 esztendősen vártam a halált, aztán itt találtam magam abban az őrült boltban és minden, minden olyan furcsa lett...
/Még egyszer zavartan megérintettem az arcom törékeny ívét, majd megértést keresve szinte áhítva a figyelmet néztem rá, várva, hogy mit válaszol./

(7)

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 11:12 am

*Tessa*

+ Nah már megint egy örült! +
/Fut végig az agyán először. De ahogy hallgatja és figyeli a nő reakcióit kezd kicsit együttérzési vele. A túlzott őszinte tekintettől kissé zavarba esik. Körbenéz ki az aki figyeli őket, furcsa mód az a maroknyi ember aki most megfordul a Múzeumba, mint őket lesi, valami furcsa áhítattal a szemükbe. Tisztes távolban vannak tőlük, de innen is tökéletesen látja Caesu./
- Úgy hív ahogy jónak tetszik! Rendes, polgári nevem, nem az amit itt "kaptam" Scarlet Freeman. Sajnos nem halottam önről! Tudja én...
/Fordul vissza a nő felé és kezdi el mondani a dolgokat, majd kicsit megakad és egy kis fintor keretében folytatja./
- Nem, nem tudhatja! Rómából csöppentem ide, szintén egy régiségboltról van utolsó emlékképem. Majd már itt ebben az őrültekházába csöppentem bele.
/Biztatóan megfogja Tessa vállát egyik kezével./
- Nyugodjon meg! Ha valóban 101éves, akkor már nincs miért aggódnia! Tökéletes fiatalító kúrán esett át!

{13}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 11:26 am

/Kinyitom a szám, majd be is zárom, hogy egy csilingelő nevetésre nyissam./
- Igen, úgy hiszem, bármin is mentem át valóban tökéletesen megfiatalított. Mégha itt-ott kissé különös is lettem... /bökök fintorogva a gyönyörű ám annál különösebb szemeire. Aztán érzem ahogy a ragyogó mosoly a részemmé válik, méghozzá őszinte részemmé, mert tényleg boldog vagyok, hogy találtam valakit, akivel értelmesen el tudok beszélgetni./
- Nos Scarlet, az sokkal jobban tetszik, végre egy rendes néz ezen az őrült helyen... engem is hívjon kérem Anitának, az valahogy megnyugtat, mintha a világ nem fordult volna a feje tetejére, kicsit azt az érzetet kelti. /kacagok fel ismét, immár azonban a csengők közé cinikus felhang vegyül.
Észreveszem, hogy Scarlet figyeli a tömeget és én is szemügyre veszem őket. A többség lesüti a szemét, ahogy találkozik a pillantásunk.
+Mi a fene, koszos a ruhám, vagy mi van?
Egy pillanatra értetlenül végigsimítok a finom anyagon, szinte önkéntelen mozdulatként, és érzem, ahogy ráncokba gyűrődik a homlokom./

( 8 )

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 11:42 am

*Tessa*

/Egy fejbiccentéssel jelzi, hogy nincs ellenére, hogy "régi" nevén hívják. Bár kicsit furcsa érzési hatalmába keríti. Hiszen valahogy úgy érzi, mintha ez a Saqron név is mintha a sajátja lenne./
- Ahogy gondolja!
/Biztató mosolyt küld a gyönyörűen nevető nő felé./
- Én ezt az egészet egy B kategóriás Star Wars és egy harmadosztályú Underworld film keveredésének, plusz a Stargate egyvelegével keverném. Mintha nemrég azt mondta volna nekem egy nyuszilelkű fakaska, hogy valami kapuk is vannak itt.
/Megvonja a vállát, közben a zsebébe csúsztatja vissza ujjait./
- Nem tudom hova tűnt, de kicsit örülök is, hogy már nem lohol a nyakamon!
/Caecus nem érti pontosan miért ennyire őszinte ezzel a nővel, hiszen nem szokása saját érzéseiről csak úgy beszélni. Nem csak az ismerőseivel, barátaival, de ráadásul ez most egy vadidegen!/
- Maga is azért jött ide a Múzeumba, hogy megnézze, mennyi minden tekinthető a "múltnak" az ittenieknek?

{14}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 11:51 am

/Érdeklődve hallgatom a nőt...
+ Várjunk csak, itt valami nem stimmel! Talán ott kéne kezdenem, hogy engem nem érdekelnek a nők! Mármint nem úgy értem, mert ha valami izgalmas, és kéjjel kecsegtet, abban mi rossz lenne?! Én arra gondolok, hogy úgy az embereket általánosságban utálom! Ez a nő mégis, valahogy más... Talán mert vele futottam össze először ebben a világban, vagy tudja fene, de valahogy mintha kedvelném.. kész őrület, de nem gyűlölöm, mintha a múltból áteredő gyűlöletem, nem tudna kiterjedni rá.
/ Óvatosan vetek még egy pillantást rá, na nem mintha eddig nem őt figyeltem volna a beszélgetésünk alatt, de igyekszem megtalálni a nyomát, miért nem utálom annyira, mint a többieket. Nincs rajta semmi ilyesmi, semmi furcsán különös, vagy rendellenes... Végül föladom a kutatást, csak élvezem, a kellemes beszélgetést./
- Igen, valóban elég őrült ez a hely, én úgy érzem magam, mint aki Ózhoz tart átesve a lyukon, csak éppen a nyúl sci-fi rajongó lett és átrendezte Csodaországot... Mellesleg nem is tudom hogy kerültem ide. Egyszerűen a gondolataimba merültem és egyszer csak itt találtam magam... Ezért is ütköztem önnek, azt hiszem kissé szétzilálta a fejem ez a hely... /ismét elpirulok kissé, a baleset említésére. +Ez tényleg nem én vagyok! Ez a hülye pirulás is... talán a bőrömmel van valami baj...+

(9)

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 12:08 pm

/Elmosolyodik az Alice csodaországban és a Óz a nagy varászló keveréknek furcsa egyvelegén./
- Az Anita nincs is olyan messze, az Alice névtől. Mindkettő illik önre! Az Anita az Anna névből ered, minek jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség. Míg az Alice jelentése: nemes, bölcs.
/Gondolkodik hangosan./
- Alice csodaországban volt az aki a nyúl után ment. Meg persze Neo a Márixban. Ózhoz, a nagy varászlóhoz az aranyköves úton kellett haladni.
/Folytatja a fejtegetést, de aztán észbe kap. Nem mindenki szereti, ha egyes hibáira rámutat. Nem akarta megbántani a nőt, végre tudott valakivel beszélni, nem akarta elriasztani!/
- Elnézést! Nem akartam untatni! Nem csodálkozom, hogy kicsit úgy érzi, nincs minden rendben, hiszen ez nem az a hely ahol mi éltünk!
/Körbemutat./
- Legalábbis itt minden ezt akarja elhitetni!

{15}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 12:18 pm

- Igazán semmi gond, egyáltalán nem untat, felettébb érdekes gondolatmenet volt. És örvendek, hogy végre van valaki, akivel értelmesen lehet kommunikálni, nem pedig leüt, elbájol, vagy mifene, hogy aztán egy ágyban ébred az ember lánya valami furcsa nyakékkel... /óvatosan megérintem a súlyos arany éket, majd felsóhajtok. Igyekszem összeszedni magam, de tudom, hogy az arcomon még ott ül a zavar. Annyira furcsa ez az egész, hogy még az egy jó évszázad alatt kialakult önkontrollom is rogyadozni látszik./
- Hát igen, az biztos, hogy ez nem az a hely, ahol éltünk... és azok után, amiken keresztül mentem, és amit magamon érzek, hajlamos vagyok elhinni, hogy valóban Alice vagyok, nem Anita, és nagyon mélyre pottyantam abba a lyukba.
/lerogyok egy közeli padra és igyekszem összeszedni magam, azt hiszem a sokk még nem múlt el. Egy pici szárnyas izé röppen az orrom elé./
- Elnézést úrnő, minden rendben van? Hozzak önnek esetleg egy teát.
- Igen, egy tea jól esne... /csak mire a mondat végére érek, addigra kapok észbe, de addigra a kis szárnyas már ellibbent. Segélykérően nézek Scarletre, habár tudom ő sem tud mit kezdeni, ezzel az őrülettel.../
+ Mellesleg miért hívott úrnőnek az az izé????

(10)

by **Eyrana Caecus Saqron** Hétf. Dec. 26, 2011 12:25 pm

/Követte a nőt, aki kicsi nem messze előző helyüktől, leült egy szép kovácsoltvas padra, ami Caecus elméjébe kicsit az az érzés ugrott be, hogy talán ezt nem kelen, mert a saját koruk béli tárgyról volt szó, de mihelyst ezt szóvá tehette volna egy apróság jelent meg./
+ Nah most meglepődtem! Mi volt ez a kis izé? +
/Nézet a tovareppenő lény után./
- Ha teával nem is tudok szolgálni, de egy kis vizem van.
/Nyújtja felé a palackot,amit kapott a farkasoktól./

{16}

by **Tessa T'Ziczmesa** Hétf. Dec. 26, 2011 12:32 pm

/Biccenve és hálás mosollyal átveszem a vizet, mert hirtelen taplószárazságúnak érzem a torkom, mintha port nyeletem volna be. Apró kortyokban iszom, mert nem akarom meginni az összes innivalóját.
Kis idő után visszaadom a palackot és hátra dőlök a padon. Kifésülök egy tonna hajat az arcomból és máris úgy érzem levegőhöz jutok./
- Köszönöm. /mosolygok rá. A köszönet mindenért szólt, a vízért, meg hogy itt van velem és nem egyedül kell végigszenvednem ezt az egész őrületet...
Igyekszem valami biztonságos témát találni, ami nem fenyeget őrülettel./
- És te mivel foglalkoztál azelőtt? Mármint úgy értem, a normális világba... /a normális szót kissé gúnyosabban ejtem ki, amely gúny ennek az őrült helynek szól./

(11)

by Ajánlott tartalom